Folyamatos támadás alatt a szuverenitásunk – interjú Tuzson Bence igazságügyi miniszterrel
Mi várható a soros elnökségtől az igazságügy területén? Mit gondol az uniós vitákról? Mit tehetünk Európa és hazánk versenyképességéért?
Érdekes adatokra világít rá a Szegedi Tudományegyetem kutatása a honfoglaló magyarok genetikájával kapcsolatban: szerintük nem zárható ki, hogy a magyarok valóban a hunok leszármazottai, és lehetséges az is, hogy a korábban itt élő avarok is beszéltek már magyarul.
Rendhagyó, a magyar őstörténettel kapcsolatos interjú jelent meg a HVG-n Török Tiborral, aki a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékén kutatja a honfoglalók genetikáját. Kutatásában, melyben DNS alapján próbálta rekonstruálni a magyarok eredetét, sok érdekes részletre derült fény.
Az egyetem genetikai kutatásai megállapították, hogy csupán a magyar népesség százaléka hordozza az ázsiai eredet jegyeit, a többi 96 százalék európainak tekinthető – ám ez az 4 százalékos arány térségünkben még mindig a legmagasabb, mely a hun és avar beáramlásra vezethető vissza. Ami a honfoglaló magyarokat illeti, köztük 30-40 százalék ázsiai eredetű összetevőt találtak Török Tiborék, a honfoglalók pedig 10 százaléban járulhattak hozzá a mai magyarság genetikai arculatához.
A kutatás olyan érdekességre is rávilágított, hogy hun gének is keveredhettek az ősmagyarok DNS-ébe:
vagyis a magyarok genetikájában megfigyelhető ázsiai komponens akár a hunoktól, a szkítáktól, az avaroktól, vagy a finnugoroktól is származhatott.
Törökék szerint megbukott az a mai tudományban gyakran hangoztatott állítás is, miszerint a nyelvi rokonság független lehetne a genetikaitól.
Nem lehet ugyanakkor azt sem kizárni, hogy az előttünk már itt élő népek nyelve volt a magyar, és nem a honfoglalók beszélték azt. Ahogyan Török Tibor fogalmaz, határozottan nem állítható, hogy már az itt élő avarok is beszéltek magyarul, ám ez a forgatókönyv egy helytálló és erős hipotézis lehet. Eszerint lehetséges, hogy az avarkor népessége jöhet számításba a magyar nyelv hordozójaként.
A teljes interjút az alábbi linken olvashatják el.
Partos Bence írását a magyarság témájában pedig itt találhatják meg.