Ütközik az új ukrán oktatási törvény Ukrajna alkotmányával és a nyelvi chartával is – emelte ki Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke.
Ukrajna alkotmányával és a nyelvi chartával is ütközik az új ukrán oktatási törvény, mivel meglévő jogokat nem lehet csökkenteni – emelte ki Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke az M1 aktuális csatorna péntek esti műsorában.
Brenzovics László, aki egyúttal az ukrán parlament képviselője, felidézte: az oktatási törvény elsősorban a nyelvkérdésben kapott jelentőséget. A javaslat első olvasásban is tartalmazott olyan elemeket, melyek visszalépést jelentettek a jelenlegi viszonyokhoz képest, de ezeket még ki lehetett volna küszöbölni, és lehetett volna európai mércével is elfogadható jogszabályt alkotni. Brenzovics László szerint viszont „szélsőséges erők nyomást gyakoroltak” az oktatási minisztérium vezetőire, akik később e „kívülről jött” álláspontokat képviselték. A parlamenti vita utolsó napján pedig olyan módosító javaslat is bekerült a törvénybe, amelyet a képviselők többsége nem is olvasott – tette hozzá a képviselő, aki szerint emiatt házszabályellenes volt a szavazás.
A KMKSZ elnöke kiemelte továbbá: elfelejtették, hogy ez a törvény elsősorban a gyermekekről és a pedagógusokról szól. Az oktatási törvény megalkotásának is van egy szakmai és egy jogi része: ahhoz, hogy a gyermekek megfelelő oktatásban részesüljenek, meg kell felelni a szakma és a jog szabályainak is. Az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvény a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal. A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv, a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása pedig csak az első négy osztályban engedélyezett. Így az 5. osztálytól kezdve az anyanyelvi tárgyak kivételével minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Ez a rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit.
(MTI)
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
A Tisza Párt kecskeméti képviselőjelöltje, Molnár János már két éve kilépett munkahelyéről, hogy a Tisza Pártot támogassa. Az Ellenpont cikke most azt feszegeti, mi történt az elmúlt esztendőkben.
Energiazár, aranykonvoj és aktivált hazai hálózatok: összeáll a kép a magyar választásba történő külföldi beavatkozásról.
Egy gyors alku körvonalazódik, kérdés, ki fizeti meg az árát.
A videón katonai egyenruhát viselő, feltehetően Ukrajnához köthető személyek a Szabadság tér és az Országház április 12-re tervezett megtámadásáról egyeztetnek.
Hiába a hangos brüsszeli propaganda, az energiaszankciók csődöt mondtak. Czepek Gábor és Hortay Olivér kőkemény figyelmeztetést adott ki: az ukrajnai háborúra hivatkozva hamarosan brutális fogyasztáscsökkentésre – a nadrágszíj meghúzására – kényszeríthetik az embereket.
Egy normális közösség kiveti magából az ilyen embert, ti meg tapsoltok neki?
Most pedig síri csend honol a szerkesztőségekben.
Magyar Péter kendőzetlenül mondta ki: „g*ci nagy háború lesz”. A felvétel kiszivárgása után Tisza-szimpatizánsok tömegei fejezték ki csalódottságukat a párt közösségi oldalain, többen az ellenzéki tömörülés hitelességét és kommunikációját kérdőjelezték meg, sőt egyesek azt jelezték, hogy elbizonytalanodtak a választási részvételt illetően.
