Megkongatta a vészharangot a Politico: rádöbbentek arra, hogy Ukrajna letarolta az uniós piacot

Kiderült, hogy már most veszélyben van Európa cementipara.

Az Országgyűlés külügyi bizottságának Fideszes elnöke úgy látja, bár az elmúlt 27 évben jelentősen javultak a magyar-szlovák kapcsolatok, a teljes megbékélésre még várni kell.
Kézzelfoghatóan javultak a magyar-szlovák kapcsolatok a rendszerváltás óta eltelt 27 évben, de a teljes megbékélésre még várni kell – mondta az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szombaton a Békés megyei Tótkomlóson a csehszlovák-magyar lakosságcsere 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.
Németh Zsolt (Fidesz) kifejtette, a kitelepítettek magyarországi kárpótlása „még lóg a levegőben”, és a kisebbségi jogok biztosítása terén is sok még a tennivaló. Ám szerinte ahogyan a magyar-szerb kapcsolatokban a két államelnök 2013 júniusi, közös főhajtása a délvidéki magyar és szerb áldozatok részére elhozta a katarzist, úgy az a magyar-szlovák kapcsolatok terén is elérhető.
Németh Zsolt kijelentette, a lakosságcsere, a kollektív bűnösség, a kényszermunka, a deportálás Csehországba és a kitelepítés Magyarországra „a homogén nemzetállam bőrgőzös álma volt”, a csehszlovák nemzeti kommunizmus végső megoldása közeli rokonságot mutat a náci-fasiszta faji tisztaság tervével – mondta.
Emlékeztetett, 1947-ben 80-170 ezer felvidéki magyart telepítettek át Magyarországra, a Békés megyei Tótkomlósra körülbelül 1500-an érkeztek. „A népmozgatások eredményeként oly sok szenvedés született” – fogalmazott.
A bizottsági elnök szólt arról is, hogy a relokációs terveknek nincs vége, napjainkban is vannak, akik „a problémák megoldását a ki-, be- és összetelepítésekben látják”, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást is indított a betelepítési kvóta elutasítása miatt Magyarország és Szlovákia ellen. Hangsúlyozta: e két országnak meggyőződése, hogy nem a problémát kell Európába hozni, hanem a megoldást kell a szülőföldre vinni. Ezzel nem a migránsokat akarják megalázni, a történelmi tapasztalatok alapján tudják, hogy emberhez méltó életet csak a szülőföldön lehet megadni – húzta alá.
Beszéde végén Németh Zsolt azt mondta, a magyar és a szlovák testvérnép, és nincs még két nemzet a Kárpát-medencében, amelyekre ez ennyire igaz volna.
Fúzik János, az Országgyűlés szlovák nemzetiségi szószólója elmondta, a deportálás, a jogfosztottság éveiben a lakosságcsere „csak egy stáció volt”, és hogy a 70 évvel ezelőtti történelmi esemény még „méltó lezárásra vár”.
(MTI)