„A balliberális sajtó viszont már megelőlegezte, hogy biztosan a diákok militarizálásáról van szó.
Én is olvastam, erre azonban nincs szükség, Magyarország a világ legerősebb katonai szövetségének a tagja, van egy professzionális hadereje, amelyet a modern kor követelményeinek megfelelően fejleszt, ráadásul azzal, hogy a világ számos missziójában részt veszünk, még némi harci tapasztalatot is sikerült szerezni a katonáinknak. Ettől függetlenül, minden demokratikus társadalom oktatási rendszerében elengedhetetlen, hogy a lakosság felelőssége megjelenjen, amikor az ország védelmi képességéről van szó. Arról a védelmi képességről beszélek, amelyet meghatároz, hogy mennyire elkötelezett az adott ország lakossága a hazája irányában, mennyire kész azt megvédeni, ha szükséges. Fontos, hogy az iskolai évek alatt szó essen az ezzel szorosan összefüggő hazaszeretetről. Ebben nincs semmi ördögtől való, amitől bárkinek rettegnie kellene.
Mikorra várható a hazafias és honvédelmi nevelés bevezetése?
Itt nem egy új tantárgyról beszélünk, még véletlenül sem! Tartalomról, életérzésről, ami már ma is megjelenik a történelemben, a földrajzban, de megjelenhet a zenében és a testnevelésórán is. A hatályos kerettantervek módosításánál is fontosabb azonban, hogy legkorábban 2019 szeptemberétől egyébként is jön az új Nemzeti alaptanterv.
A vizes világbajnokság sikeres lebonyolítása is rávilágított a sport összetartó erejére és fontosságára. A kötelező testnevelésórák számának növekedése már érezteti a hatását?
A cél a tanulók, távlatosan pedig az egész lakosság állóképességének, egészségi állapotának javítása volt, és az már most látható a Magyar Diáksport Szövetség által végzett Netfit-mérés alapján, hogy a mindennapos testnevelés felmenő rendszeréből először kikerülő évfolyamok (8. és 12.) jelentősen jobban teljesítettek a még nem mindennapos testnevelésben részt vevő évfolyamtársaiknál, például a 8. osztályos lányoknál az állóképességi ingatesztben 10 százalékponttal több lány került az egészségzónába, mint az első mérésnél.”
