A kormány 20 pontos akciótervet fogadott el a magyar élelmiszerek minőségére vonatkozóan – közölte továbbá Lázár János. A kormány hatósági tájékoztatási, tudatformáló és ellenőrző munkát indít, hogy érdemben javuljon az élelmiszerminőség.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint Magyarország soha nem rendezett akkora sportversenyt, mint amekkora a pénteken kezdődő vizes világbajnokság lesz.
Lázár János csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy Magyarország Mexikó visszalépése után beugróként rendezi meg a világbajnokságot. A miniszter közölte, Magyarország új létesítmények megépítésével és számos felújításával készült a sporteseményre. Az új létesítmények megépítésére és a magyar vizes sportok támogatására mintegy 85 milliárd forintot költöttek – tette hozzá.
A tudomány szempontjából is óriási lehetőségnek nevezte a Seuso-kincsek második hét darabjának visszaszerzését a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki jelezte: a British Múzeummal közösen eddig nem látott alaposságú kutatómunka indulhat a Pannon térség feltérképezésére. Lázár János elmondta, hogy hét év szívós munka előzte meg a Magyarországról elkerült, 14 darabos nemzeti kincs visszaszerzését, amelyre 43,5 millió eurót áldoztak. Megjegyezte: a kincsvadászat nem marad ennyiben, ugyanis sokan hisznek abban, hogy a legjelentősebb római kori lelet sokkal nagyobb és további darabok is előkerülhetnek. A kormány minden bejelentést megvizsgál – közölte.
A kormány 20 pontos akciótervet fogadott el a magyar élelmiszerek minőségére vonatkozóan – közölte továbbá Lázár János. A miniszter tájékoztatása szerint az intézkedések arról szólnak, hogy az embereknek hogyan lehet jó minőségű élelmiszereket biztosítani és megvédeni őket attól, hogy a multinacionális cégek rossz minőségűeket adjanak el nekik. A kormány hatósági tájékoztatási, tudatformáló és ellenőrző munkát indít, hogy érdemben javuljon az élelmiszerminőség – fejtette ki a tárcavezető. Fontosnak tartotta a magyar élelmiszerek népszerűsítését, kiemelve, hogy az elmúlt hét évben 30-ról közel 60 százalékra nőtt a magyar termékek aránya a kiskereskedelmi forgalomban.
A Dunakanyar, Debrecen és Hortobágy térsége is részesülhet a 2019 és 2030 között megvalósuló Kisfaludy turisztikai fejlesztési programból – jelentette be végül a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár János emlékeztetett arra, hogy a nemrégiben meghirdetett háromszázmilliárd forintos program eddig a Balatonra, a Fertő-tóra és a tokaji borvidékre terjedt ki. Ehhez csatlakozik most a három másik régió – közölte. Szólt arról is, hogy a magyar kormánynak mintegy két tucatnyi vitás ügye van az az EU-val, az Európai Bizottsággal. Ez normális mennyiség, az ügyek számát tekintve Magyarország a tagállamok között a középmezőnyben van – mondta. Szerinte olyan ügyekről van szó, amelyek több évtizedre meghatározzák az ország sorsát, például a bevándorlás vagy a föld kérdése.
(MTI)
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
A Második Reformkor (2RK) elnöke három fő kérdést fogalmazott meg a miniszterelnök felé, sőt, népszavazást is javasolt.
Magyarországon több mint húsz éve politikai konszenzus van a GMO-mentes mezőgazdaság védelméről.
A Tisza által beígért áfacsökkentés 150 milliárd forintos mínuszt jelentene a költségvetésnek.
Kiderülhet, hogy a fürdők, a borok és a történelmi városok jelentőségét is túlbecsülték azok, akik eddig a turizmus fejlesztésén dolgoztak.
A Sármellék és Antalya közötti charterek heti rendszerességgel közlekednek szeptember 19-ig.
Áprilishoz viszonyítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,6 százalékkal csökkent.
Több településen is választásokat tartottak, hol polgármestert, hol képviselőt választottak a lakosok.
Az elmúlt hetekben Ukrajna fokozta a nyomást a Krím-félszigeten.
