Balog Zoltán kiemelte: tudja, hogy a magyar kormány segítsége csepp a tengerben, de bízik abban, hogy a segítségnyújtásnak üzenetértéke is van: jelzi, tudatában vagyunk annak, hogy milyen szenvedésnek vannak kitéve a Közel-Keleten élők, különösen a keresztények. A miniszter szerint tudjuk a kötelességünket, azt, hogy segítenünk kell, és azt az elvet követik, hogy ott segítünk, ahol ezek a keresztény közösségek 1900 éve élnek és ahol maradni szeretnének.
A magyar kormány finanszírozza az otthonukból elüldözött iraki keresztényeket ellátó erbíli Szent József-kórház féléves gyógyszerszükségletét. A 145 millió forintról szóló támogatói okiratot Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Bashar Matti Warda erbíli érsek újságírók előtt írta alá hétfőn Budapesten. A miniszter elmondta: az Iszlám Állam (IÁ) fegyveresei elől 2014-ben az iraki Moszulból ötvenezer, a ninivei síkságról csaknem kétszázezer keresztény menekült Erbílbe, döntő többségük a város keresztény negyedébe, Ankawába. A városrész gyakorlatilag menekülttáborrá alakult, hangárokban, elhagyott épületekben szállásolják el a keresztény menekülteket.
Ismertetése szerint az erbíli káld érsekség által alapított Szent József-kórházban a menekültek ingyenes orvosi ellátását 12 orvos végzi, akik között szintén vannak menekültek. Naponta százhúsz krónikus és kilencven akut beteget kezelnek és további kétezer embert látnak el ott gyógyszerekkel – tette hozzá.
Balog Zoltán kiemelte, tudja, hogy a magyar kormány segítsége „csepp a tengerben”, de bízik abban, hogy a segítségnyújtásnak üzenetértéke is van: jelzi, „tudatában vagyunk annak, hogy milyen szenvedésnek vannak kitéve a Közel-Keleten élők, különösen a keresztények”. „Tudjuk a kötelességünket, azt, hogy segítenünk kell”, és „azt az elvet követjük, hogy ott segítünk”, ahol ezek a keresztény közösségek 1900 éve élnek és ahol maradni szeretnének – fogalmazott.
Bashar Matti Warda a segítséget megköszönve elmondta, hogy kevés pénzből, elsősorban adományokból tarják fent kórházukat, a múlt hónapban azonban kifogytak a forrásaik, ezért a legjobbkor érkezik a magyar segítség. Az érsek külön megköszönte, hogy a segítségnyújtás előtt a kormány tagjai és szakértői a helyszínen tájékozódtak a helyzetről.
Az okirat aláírása után Bashar Matti Warda részt vett a Karitatív Tanács (KT) megbeszélésén. Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, a KT elnöke azt javasolta a tagszervezeteknek, hogy a nekik május közepén megítélt ötven-ötven millió forintos támogatásból különítsenek el egy összeget, hogy közösen segítsenek Erbíl környékén.
Hölvényi György kereszténydemokrata európai parlamenti képviselő úgy fogalmazott: Észak-Irakban most van esély tenni valamit. Az újjáépítés időszakában a karitatív szervezeteknek „át kell állniuk” egy újfajta segítségnyújtásra. Hozzátette: az összefogás és a helyben segítés azért is fontos, hogy a muszlim többség lássa, „mire képesek a keresztények”.
Bashar Matti Warda beszámolója után azt javasolta, hogy a KT tagszervezetei hozzanak létre Erbílben egy koordinációs irodát, ahonnan irányítani lehet az újjáépítést. Lehetséges segítségként szólt még a lerombolt falvak újjáépítéséről. Mint mondta, Erbíl környékén kilenc falut és 14 ezer házat romboltak le az IÁ fegyveresei. A magyar karitatív szervezeteknek ezért – ha segíteni akarnak – érdemes lenne egy településre koncentrálniuk, ami modell értékű lehetne.
(MTI)
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Egy friss felmérés szerint a kivándorlás mögött elsősorban gazdasági okok húzódnak meg.
A nyomozás során újságírók migránsoknak adták ki magukat, így jutottak el azokhoz, akik a Nagy-Britanniába vezető útvonalakat szervezték.
A globális energiaválság hosszabb távon is átalakíthatja a világgazdaság működését.
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Ha a hangsúly a termelőkapacitások sérülékenységére kerül, az azt jelenti, hogy a jövőbeni energiaválságok tartósabbak lehetnek.
Az amerikai hadsereg mesterségesintelligencia-alapú fegyvereket is bevet a Közel-Keleten.
Utódja minden bizonnyal Andy Burnham, Manchester népszerű polgármestere lesz. Rajcsányi Gellért írása.
„Nem fogadhatjuk el, hogy mostantól a Fidesz és a Mi Hazánk a Tisza egyetlen ellenzéke.”
