A népszavazási törvény módosítására tett javaslatot Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke és Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke az Országgyűlés igazságügyi bizottságának hétfői ülésén, amelyen beszámoltak a tavalyi országos népszavazás tapasztalatairól.
A népszavazási eljárás során több problémára is fény derült
Pálffy Ilona arról beszélt, a népszavazási eljárás során több probléma is kiderült, ezeket a választási eljárási törvény módosításával orvosolni lehetett volna, de a Ve. módosításról szóló tárgyalások megrekedtek. Ugyanakkor – tette hozzá – a népszavazási törvény módosításához csak egyszerű többség kell, így lehetőséget lát arra, hogy bizonyos változtatásokat mégis végrehajtson az Országgyűlés és ebben kérte a bizottság támogatását. Mint mondta, indokolt lenne tisztázni a köztársasági elnök és a miniszterelnök, mint népszavazást kezdeményezők jogosítványait, a kampányköltés szabályait és szükséges lenne lerövidítni a népszavazási kérdések hitelesítésénél a 90 napos kúriai jogorvoslati határidőt. Emellett fontos lenne tisztázni, hogy helyi népszavazás esetén ki jogosult aláírásával támogatni a népszavazási kezdeményezést és ki szavazhat – tette hozzá. Megjegyezte: az sincs jelenleg tisztázva, hogy mikor, és milyen adatok alapján kell megállapítani a helyi népszavazási kezdeményezéshez szükséges aláírások számát.
Pálffy Ilona közölte: a tavaly október 2-ai népszavazás lebonyolítására 4 milliárd 950 millió forintot terveztek, de végül 4 milliárd 160 millió forintot költöttek. A 790 millió forint megtakarítás 90 százaléka az NVI szintjén keletkezett.
Patyi: A kormányt az általa kezdeményezett népszavazásban szervezőnek kell tekinteni
Patyi András is a népszavazás kezdeményezőire vonatkozó szabályok egyértelművé tétele mellett érvelt. Jelezte: abban nem volt vita az NVB, a Kúria és az Alkotmánybíróság között, hogy a kormányt az általa kezdeményezett népszavazásban szervezőnek kell tekinteni, de – mint mondta –„az egységes jogértelmezés nem mindenben pótolhatja a szervező jogállására vonatkozó egyértelmű törvényi rendelkezést”. Kitért arra is, hogy a jelenlegi szabályozás nem teremt lehetőséget az országos népszavazásban résztvevőknek arra, hogy a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárokat követlen kampányeszközökkel megszólítsák.