Újra itt a vadnyugat: így befolyásolhatja a magyar választásokat Donald Trump döntése

A világ egy új korszakba lépett. Donald Trump új politikája Európát is érinti, ami az áprilisi választásokra is kihat.

Szél Bernadett az Oktatási Hivatal külföldi egyetemekről készített vizsgálati anyagát kérte volna ki közérdekű adatigényléssel. A Hivatal azonban először arra hivatkozott, hogy az adatigénylés teljesítése túlságosan erőforrásigényes, később pedig arra, hogy az elnök nem engedélyezi az adatok kiadását. Szél úgy kommentált: nem létezik az anyag, ami elvileg a lex CEU alapjául szolgált.
Szél Bernadett, az LMP társelnöke március 30-án közérdekű adatigényléssel fordult az Oktatási Hivatalhoz a következő szöveggel: „Kérem, szíveskedjék megküldeni részemre a külföldi felsőoktatási intézményeket érintő eddigi összes vizsgálat (beleértve a legfrissebb vizsgálatot is) részletes anyagát, azok megállapításait tartalmazó dokumentációt.”
A Hivatal április 18-i keltezéssel a következő választ adta: „Tekintettel arra, hogy közérdekű adatigénylése jelentős terjedelmű (...) a Hivatal alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan igénybevételével is jár, (...) [a] határidőt 15 nappal meghosszabbítjuk.”

OH: A kért adatok kiadása nagy mértékben befolyásolná a szóban forgó döntések meghozatalát
Április 24-én azonban az Oktatási Hivatal egészen más jellegű választ adott az adatigénylésre. Gloviczki Zoltán, a Hivatal elnöke ugyanis arra hivatkozott, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben az áll, hogy a döntés megalapozását szolgáló adat a közfeladatot ellátó szervek esetében az adat keletkezésétől számítva 10 évig nem nyilvános. Ezek megismerhetőségéről maga a Hivatal elnöke dönthet a megismerhetőséghez fűződő közérdek súlyának mérlegelésével – az Oktatási Hivatal elnökének jogszabály-értelmezése alapján.
Az ügyben ezért Gloviczki döntött, és mivel mérlegelése szerint „a kért adatok kiadása nagy mértékben befolyásolná a szóban forgó döntések meghozatalát, ellehetetlenítené a befolyástól mentes, független, hatékony köztisztviselői munkát, ezért a döntéselőkészítő adatok kiadásához nem járult hozzá”.
A közlés értelmében lehetősége van Szél Bernadettnek harminc napon belül pert indítania az Oktatási Hivatal ellen, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz is fordulhat.
Szél: A vizsgálati anyag konkrétan nem létezik
A képviselő a következőket reagálta a Facebook-oldalán:
„Itt a bizonyíték, hatalmas kamu az Oktatási Hivatal külföldi egyetemekről készített vizsgálati anyaga, ami elvileg a lex Ceu alapjául szolgált azzal, hogy valamiféle szakmai alapot teremt az intézmény kicsinálásához. Konkrétan nem létezik.
Anno kapásból közérdekű adatkérést adtunk be, kikérve az anyagot – először 15 nap hosszabbítást kértek a munkatársak leterheltségére hivatkozva, most pedig kitalálták, hogy a kért adatok döntés-előkészítő adatok, úgyhogy nem kaphatjuk meg.
Ezzel a színdarabbal beismerték, hogy hazudtak: nyilvánvalóan nem a vizsgálat alapján készült a lex Ceu.
Az Oktatási Hivatal szerint ugyanis a vizsgálat még nem zárult le, így nem is létezik a vizsgálat megállapításait összegző anyag. Innentől kezdve egy darab szakmai érvvel ne merjenek előjönni, mert hisszük, ha látjuk!”