Szél Bernadett az Oktatási Hivatal külföldi egyetemekről készített vizsgálati anyagát kérte volna ki közérdekű adatigényléssel. A Hivatal azonban először arra hivatkozott, hogy az adatigénylés teljesítése túlságosan erőforrásigényes, később pedig arra, hogy az elnök nem engedélyezi az adatok kiadását. Szél úgy kommentált: nem létezik az anyag, ami elvileg a lex CEU alapjául szolgált.
Szél Bernadett, az LMP társelnöke március 30-án közérdekű adatigényléssel fordult az Oktatási Hivatalhoz a következő szöveggel: „Kérem, szíveskedjék megküldeni részemre a külföldi felsőoktatási intézményeket érintő eddigi összes vizsgálat (beleértve a legfrissebb vizsgálatot is) részletes anyagát, azok megállapításait tartalmazó dokumentációt.”
A Hivatal április 18-i keltezéssel a következő választ adta: „Tekintettel arra, hogy közérdekű adatigénylése jelentős terjedelmű (...) a Hivatal alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan igénybevételével is jár, (...) [a] határidőt 15 nappal meghosszabbítjuk.”
OH: A kért adatok kiadása nagy mértékben befolyásolná a szóban forgó döntések meghozatalát
Április 24-én azonban az Oktatási Hivatal egészen más jellegű választ adott az adatigénylésre. Gloviczki Zoltán, a Hivatal elnöke ugyanis arra hivatkozott, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben az áll, hogy a döntés megalapozását szolgáló adat a közfeladatot ellátó szervek esetében az adat keletkezésétől számítva 10 évig nem nyilvános. Ezek megismerhetőségéről maga a Hivatal elnöke dönthet a megismerhetőséghez fűződő közérdek súlyának mérlegelésével – az Oktatási Hivatal elnökének jogszabály-értelmezése alapján.
Az ügyben ezért Gloviczki döntött, és mivel mérlegelése szerint „a kért adatok kiadása nagy mértékben befolyásolná a szóban forgó döntések meghozatalát, ellehetetlenítené a befolyástól mentes, független, hatékony köztisztviselői munkát, ezért a döntéselőkészítő adatok kiadásához nem járult hozzá”.
A közlés értelmében lehetősége van Szél Bernadettnek harminc napon belül pert indítania az Oktatási Hivatal ellen, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz is fordulhat.
Szél: A vizsgálati anyag konkrétan nem létezik
A képviselő a következőket reagálta a Facebook-oldalán:
„Itt a bizonyíték, hatalmas kamu az Oktatási Hivatal külföldi egyetemekről készített vizsgálati anyaga, ami elvileg a lex Ceu alapjául szolgált azzal, hogy valamiféle szakmai alapot teremt az intézmény kicsinálásához. Konkrétan nem létezik.
Anno kapásból közérdekű adatkérést adtunk be, kikérve az anyagot – először 15 nap hosszabbítást kértek a munkatársak leterheltségére hivatkozva, most pedig kitalálták, hogy a kért adatok döntés-előkészítő adatok, úgyhogy nem kaphatjuk meg.
Ezzel a színdarabbal beismerték, hogy hazudtak: nyilvánvalóan nem a vizsgálat alapján készült a lex Ceu.
Az Oktatási Hivatal szerint ugyanis a vizsgálat még nem zárult le, így nem is létezik a vizsgálat megállapításait összegző anyag. Innentől kezdve egy darab szakmai érvvel ne merjenek előjönni, mert hisszük, ha látjuk!”
A jövő évi parlamenti választáson a listás eredménynél fontosabb, hogy kik nyerik az egyébi választókerületeket, és ha több ellenzéki jelölt indul sok helyen, a Fidesznek nyert ügye lesz.
Baloldali véleményvezérek listája: így támogatják Ukrajnát és a Tisza Pártot.
Egy-két egyéniben győztes ellenzéki politikus még kitart, indulni akar; a nagy kérdés, hogy a Momentum után a DK, az MSZP és a Jobbik is lelép-e a színről.
Így dolgozott az Országgyűlés a tavaszi ülésszakban.
Szél Bernadett és Hadházy Ákos és Szabó Szabolcs ügye már évek óta húzódott az Országgyűlés plenáris ülésein tanúsított magatartásuk miatt kiszabott tiszteletdíj-csökkentés miatt.
„A közszférában és az elit körökben a helyzet sokkal inkább Róma hanyatlására és a rossz császárok korszakára emlékeztet.”
A miniszterelnök azt is világossá tette, hogy mit tehet Ruszin-Szendi Romulusz a fegyverével.
