Közel 300 millió euró visszafizetése is lehet a vége annak, hogy az OLAF több mint száz oldalas jelentése szerint a 4-es metró kivitelezése során súlyos szabálytalanságok történtek, valamint felmerült a csalás és a korrupció gyanúja is – derül ki a Politico cikkéből. A kormány a fővárosra mutogat.
Súlyos szabálytalanságokat, csalást és esetleges korrupciót is feltárt a 4-es metró kivitelezése során az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), melynek a vége akár az is lehet, hogy közel 300 millió eurót kellene visszafizetni Brüsszelnek: az Európai Bizottság városfejlesztésért és regionális politikáért felelős részlegének 228 millió euró, az Európai Beruházási Banknak pedig 55 millió euró – áll a Politico.eu birtokába került, 2006 és 2015 közötti időszakot vizsgáló jelentésben, amelyet az OLAF is megerősített a lapnak.
Az Európai Bizottság is megkapta a jelentést, ezt a testület egyik szóvivője megerősítette a Politicónak. Az Európai Beruházási Bank pedig vizsgálja, hogyan reagáljanak az OLAF javaslatra.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkára, Szalóki Flórián a jelentés kapcsán azt mondta a Politicónak, hogy ők is megkapták a 104 oldalas jelentést, de hónapokig is eltarthat, míg az esetleges pénzvisszafizetéséről döntés születik.
A fővárosi önkormányzati hivatal, a Budapesti Közlekedés Központ és a legfőbb ügyész irodája nem nyilatkozott a lapnak, a kormány egyik szóvivője szerint viszont irodája nem kívánt válaszolni a lap kérdéseire. A kormány egyik szóvivője ugyanakkor Budapestre tolta a felelősséget, mondván rajtuk múlt a projekt megvalósítása.
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Szepesfalvy Anna szerint a budapestiek joggal várják el, hogy a főváros ügyeiben ne politikai látványosságokat, hanem felelős döntéseket és tényleges munkát lássanak a képviselőktől.
Az Europol felhatalmazást kap arra, hogy a tagállamokat bűnügyi nyomozásokra ösztönözze.
A magyar főváros szerencsére az első tíz európai városba sem fért be.
Az Euractiv beszámolója szerint Budapest eddig 16,2 milliárd euróra pályázott, de a Bizottság még nem hagyta jóvá a magyar tervet.
„Ez nem ígéretpolitika — ez valódi, komoly, európai forrás, amely közvetlenül a parajdiakat segíti. Most a bukaresti kormányon a sor” – fogalmazott Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő.
Július közepéig tartó munkálatok és módosított menetrend várja az utasokat.
A legnehezebb maastrichti-feltétel a költségvetési feltételek teljesítése, a hiány, illetve az államadósságnak a megfelelő pályára állítása lesz.
Több százmillió fontot költenek a brit uralkodóházra a következő években.
