Boros Péter az 1956. október 25-i Kossuth téri sortűz áldozataira emlékezve elmondta: aznap sokan mentek a Kossuth térre, és „biztos kiszámított volt a sortűz”, hogy megrettentse az országot, rettegést és félelmet váltson ki.
Az 1956. október 25-i Kossuth téri sortűz áldozataira emlékeztek az Országház előtt kialakított emlékhelyen kedden. Az eseményen Boross Péter volt miniszterelnök, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke beszédében kiemelte: aznap sokan mentek a Kossuth térre, és „biztos kiszámított volt a sortűz”, hogy megrettentse az országot, rettegést és félelmet váltson ki. De „nem ismert bennünket a hatalom”, mert nem az lett a következménye a történteknek, hogy egy ország megrettent, hanem még inkább fegyverre kapott – fogalmazott.
Az egy korábbi szellőző alagútban, a tér déli részén kialakított emlékhelyen a volt kormányfő felidézte: sajátos nap volt 1956. október 25., azt mondta be a rádió, hogy mindenki foglalja el a munkahelyét, a városban pedig a „tankos legények” barátkoztak a civilekkel. Furcsa állapot alakult ki az országban, csaknem mindenki tisztában volt azzal, hogy alapvető változások történnek, és ugyan itt-ott volt fegyverropogás, de valami mást sugallt ez a nap – mondta. Hozzátette: ma már joggal feltételezzük, hogy „valamiféle altatás” volt ez. Boross Péter kiemelte, azok az emberek, akik egy másik Magyarországot akartak, a vérükkel szentelték meg a Kossuth tér földjét.
Úgy vélte, a rendszerváltozással sok minden változott, de „annak az átkozott négy évtizednek a mentalitásbeli hatását hosszabb ideig kell gyógyítgatni”. 26 év után ennek a gyógyító munkának megvan a gyümölcse, mert nincs olyan helyiség, ahol kegyeletes rendezvénnyel ne gondolnának a harcokban elhunytakra, a kivégzettekre, a börtönviseltekre – mutatott rá. Hangsúlyozta: nem lehetünk közömbösek azon értékek iránt, amelyeket a szovjet megszállás időszaka és a velük kollaboráló hazai árulók igyekeztek eltüntetni. Fontos hagyomány és erőforrás a nemzeti érzés és a nemzeti érdek – hangoztatta. Boross Péter arra is kitért: kötelességünk az emlékek megőrzése és a gesztusok a még élő egykori áldozatoknak.
A megemlékezésen Kövér László, az Országgyűlés elnöke meghívására részt vett Marek Kuchcinski, a lengyel szejm elnöke és Stanislaw Tillich, a német Bundesrat elnöke.
Az Országház előtt október 25-én délelőtt, a forradalom harmadik napján több ezres békés, fegyvertelen tömeg tüntetett. A környező épületekből és szovjet harckocsikból nyitottak tüzet a tömegre, az áldozatok pontos száma nem ismert, de száznál többre tehető. A vérengzés híre fontos szerepet töltött be abban, hogy az ország és Budapest a forradalom, a fegyveres harc oldalára állt. Ez volt a forradalom legvéresebb fővárosi eseménye. (MTI)
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Történelmi párhuzamot hozott fel arra, hogy szerinte mikor kezdődik egy diktatúra.
Ötvenhat hősei és a Délvidék mártírjai – legyünk mi a „walesi bárdok”!
Albert Camus, néhány láda őrizetlen pénz és az olasz Lazio futballcsapat himnusza – 1956 nem csak a magyar lelkekben hagyott örök nyomot. Farkas Anita írása.
Ebben az évfordulóban az a legszörnyűbb, hogy egy látszólag megnyert helyzet válik hirtelen bukássá. A szép remények a túlerejét könyörtelenül érvényesítő medve talpa alatt halnak el. Ungváry Zsolt írása.
A kommunista hatalom egyik legaljasabb bűntény-sorozata az ártatlan, fegyvertelen emberekre nyitott, karhatalmi sortüzek voltak.
És még a gép szerint is Orbán Viktor győzött. Varga Mátyás Zsolt írása.
Magyarország gázellátása nincs veszélyben, de észnél kell lenni – mondta Orbán Viktor miniszterlnök Kiskundorozsmán.
„Ha nem kötnek megállapodást, felrobbantok ott mindent” – mondta az amerikai elnök.
