Orbán: A százszázalékos részvétellel lennék elégedett

Orbán Viktor miniszterelnök szerint a jövő vasárnapi kvótanépszavazáson eldől, hogy a magyarok „milyen erős kardot tudnak kovácsolni” a brüsszeli bürokratákkal szembeni küzdelemhez.

A kormányfő az Origónak adott, csütörtökön megjelent interjúban hangsúlyozta: ő úgy szereti Magyarországot, ahogy van, és nem szeretné, ha külső parancsra ezt valaki megváltoztatná. „Nekem csalódás egyetlen olyan ember is, aki nem érdeklődik a saját hazája sorsa iránt. Ezért természetesen a százszázalékos részvétellel lennék elégedett” – válaszolt Orbán Viktor a kvótanépszavazás várható eredményét firtató kérdésre, megjegyezve, hogy ez persze messze áll a politikai realitásoktól, de megismételte, hogy minden emberre szükség van, és minden ember véleménye kell. Hiszen Magyarország jövőjéről van szó.

Orbán nem mondja el, mi lesz a népszavazás után

A népszavazás másnapján tervezett lépésekről – amelyekről a múlt heti rádióinterjúban is faggatták – úgy nyilatkozott: ha el akarta volna mondani, hogy a népszavazás után mit kell tenni, akkor elmondta volna. „Azért nem mondtam el, mert nem akartam. Azért nem akartam, mert idő előtti lenne, ugyanis a népszavazás eredménye határozza meg, milyen irányban indulunk tovább” – mondta, jelezve: az első dolog, hogy legyen meg a népszavazás, amely ha eredményes, meggyőző erejű, akkor „abból más természetű lépések következnek, mintha satnyább”. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a referendumnak természetesen vannak és lesznek közjogi következményei.

Azokat az ellenzéki nyilatkozatokat, amelyek szerint egy érvényes népszavazást előrehozott parlamenti választás követne, a kormányfő úgy kommentálta: előrehozott választásnak egyértelmű, nyilvánvaló oka kell legyen. Szerinte ilyen nem áll fenn Magyarországon, mert az ország jó irányban halad. Az előrehozott választás ráadásul gyakran sunyi dolog – jegyezte meg Orbán, hozzátéve: az emberek megérzik, ha már nem róluk, nem az ő jövőjükről van szó, hanem valamilyen politikusi okoskodásról és trükközésről, és nem véletlen, hogy az előrehozott választásokat általában el szokták bukni.

Egyszer csak a szomszéd házban jelenhetnek meg a migránsok

A kötelező betelepítési kvótáról azt mondta: ha az EU „ránk tudná erőszakolni, az minden magyar települést érintene”. Ezért szerinte a kényszerkvóta mind a 3200 magyar településnek az ügye, vagyis október 2-án „nemcsak az ország sorsáról döntünk nemzedékekre előre, hanem a saját helyi sorsunkról is”. „Ha nem utasítjuk el a kényszerkvótát, akkor egyszer csak a szomszéd házban megjelenik egy odatelepített migráns család” – fogalmazott.

Azt a véleményt képviseli – fejtette ki –, hogy akik illegálisan bejöttek, azokat össze kell gyűjteni, és ki kell vinni az EU-n kívülre. A magyar kormány Schengen 2.0 nevű akcióterve értelmében az EU területén kívül, uniós fegyveres biztonsági őrizet mellett, EU-s pénzügyi támogatással fel kellene állítani nagy menekülttáborokat – például egy szigeten vagy az észak-afrikai partvidéken –, és mindenkinek, aki illegálisan jött be, oda vissza kellene mennie. Onnan benyújthatná a kérelmét, és ha van befogadó ország, akkor majd jöhetne – ismertette az elképzelést. Emellett pedig – tette hozzá – az EU külső határait meg kell védeni, különben „újra elő fog állni a baj”.

Használni kell a határokat

A magyar kormány azt az álláspontot vallja, hogy a határokat nem szabad eltörölni, „használni kell” őket, mert védelmet jelentenek. „Nem szeretném, ha megváltozna annak a földdarabnak a kultúrája, amit Magyarországnak hívunk. (…) Én így szeretem ezt az országot, ahogy van, és nem szeretném, ha külső parancsra ezt valaki megváltoztatná. Azért szervezzük a népszavazást, hogy a magyarok elmondhassák, meg akarnak-e változni egy ilyen utópia jegyében, vagy pedig meg akarnak maradni magyarnak úgy, ahogyan az elmúlt évszázadok során - sok áldozattal - sikerült megmaradni” - fejtette ki Orbán Viktor.

Összegzése szerint a népszavazáson eldől, hogy a magyarok milyen „erős kardot tudnak kovácsolni” a brüsszeli bürokratákkal szembeni küzdelemhez.

Az EU jövőjét illetően azt mondta: az az összetartó eszköz, amit a vezetők korábban kitaláltak, vagyis az eurózóna, már nem elégséges. „Új abroncsok” kellenek, ilyen például a közös hadsereg. Azt azonban nem szeretné – jelezte –, ha mindez valamiféle Európai Egyesült Államokhoz vezetne.

Clinton folytatná azt, amitől szenvedünk

Az interjúban szóba került az amerikai elnökválasztás is, amelyről a kormányfő azt mondta: a magyarok, európaiak abban érdekeltek, hogy olyan amerikai külpolitika legyen, amely nem akar demokráciát exportálni, és nem destabilizál térségeket, migránsügyben pedig határozottan az állami szuverenitások helyreállítását szorgalmazza. „Trump úr erről beszél, Clinton asszony pedig annak a folytatásáról, amitől mi most Európában szenvedünk” – fogalmazott.

Belpolitikai kérdésekre kitérve a miniszterelnök kommentálta Mengyi Roland fideszes képviselő ügyét – akinek a parlament felfüggesztette a mentelmi jogát –, közölve: a képviselőnek helyt kell állnia saját magáért, tehát amivel vádolják, arra egyértelmű és világos választ kell adnia a bűnüldöző szerveknek. Az ügy megnyugtató tanulságaként említette, hogy az államkasszából egyetlen fillér sem ment ki jogszerűtlenül.