Az igazságügyi miniszter totalitárius diktatúrák áldozatai európai emléknapjának előestéjén Budapesten, a Gulág áldozatainak emlékművénél rendezett megemlékezésen beszélt arról: a sztálinizmus, illetve a gulágok rendszere nemcsak a 20. század, hanem az egész történelem egyik mélypontja volt: szégyenfolt, sebhely Európa és a világ arcán. Azt kell mondanunk rá, hogy soha többé!
A sztálinizmus, illetve a gulágok rendszere nemcsak a 20. század, hanem az egész történelem egyik mélypontja volt: szégyenfolt, sebhely Európa és a világ arcán. Azt kell mondanunk rá, hogy soha többé! – jelentette ki az igazságügyi miniszter hétfőn, a totalitárius diktatúrák áldozatai európai emléknapjának előestéjén Budapesten, a Gulág áldozatainak emlékművénél rendezett megemlékezésen.
Trócsányi László kifejtette: a bolsevizmus embert emberrel, közösséget közösséggel állított szembe, és dicsőítette az erőszakot. A betegség elmúlt, de ezek a kórokozók továbbra is jelen vannak; önmagában semmilyen intézkedéssel, még a legjobb alkotmánnyal és törvényekkel sem lehet teljesen kiirtani őket. „Az emlékezet segít a szív tisztulásában és a közösség immunrendszerének erősítésében a gonosz ellen” – tette hozzá.
A bolsevizmus olyan ideológia volt, amely úgy ígért földi mennyországot, hogy megtagadta Istent – ám ezzel az embert is megtagadta. Legalábbis megtagadta az ember egyetemességét: a kommunizmus szerint nincsenek univerzális emberi értékek, csak osztálytudat, osztályérdek, sajátos osztályerkölcs – mondta.
Trócsányi László arról beszélt: a sztálini rendszer nem egyszerűen a jogállamisággal szakított, hanem az egyéni felelősség elvével, az európai és egyetemes emberi civilizációnak egyik alapvető vívmányával. Emlékeztetett, hogy a szovjet büntetőtörvénykönyv 1934 után külön tényállásként rögzítette, ha valaki „a nép ellenségének családtagja” volt.
Ez a megfélemlítés új fokozatát jelentette. Az embert már a saját családja sem védhette meg – mondta, utalva arra, hogy a szovjet úttörők elé olyan gyereket állították példaként, aki saját édesapját tagadta meg és jelentette fel, mert kulák volt. Emlékeztetve arra, hogy az alaptörvény nemzeti hitvallása kimondja: „tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és a kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését”.
Megemlítette: embermilliók érezhették úgy, hogy a 20. század soha véget nem érő sötétséget és szenvedést hozott számukra, miközben ugyanez a század soha nem látott technikai fejlődést, jólétet hozott más embermilliók életében. Azt mondta, a történelem misztérium; kötelességünk szemlélni a titkot, és még inkább kötelességünk emlékezni az áldozatokra, együtt érezni a „megalázottakkal és megszomorítottakkal”.
Bárki a gulágra kerülhetett: elég volt egy rágalom, egy gyanú, vagy valamilyen társadalmi csoport elleni kollektív megtorlás, amikor már egyéni gyanúra, rágalomra sem volt szükség. Sokféleképpen lehetett a gulágra kerülni, bírói ítélettel vagy – jellemzőbb módon – anélkül is.
Európában 2009 óta augusztus 23-án, az 1939-es Molotov-Ribbentrop paktum aláírásának évfordulóján tartják a totalitárius diktatúrák áldozatainak emléknapját.
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
A korábbi miniszter szerint ha valahol korlátozzuk vagy megszüntetjük a nyilvánosan ellenőrizhető politikát, ott megjelenik a nyilvánosság elől eldugott és nem ellenőrizhető csatornákon zajló érdekérvényesítés. „Persze, ki tudja. Talán éppen ez a cél...”
Még a kommunizmus idején sem merték a politikusok ilyen nyíltan megfogalmazni ez irányú ambícióikat.
Amikor a Partium fővárosa választhatott: megtört vörös brigantiként, vagy méltóságát megőrizve megy román rabságba. Dr. vitéz Jánossy Gyula és a nemzeti érzelmű polgárság, ha csak rövid időre is, de visszaadta a Körös menti település becsületét, és megmentette a várost a megszállók bosszújától.
Napjainkban a kommunista–liberális–globalista erők Brüsszelből magyar szövetségeseket találtak.
Demszky a magyar történelemoktatás irányát és hangsúlyait bírálta.
Ebben a három órában mérsékeljük a klímaberendezések használatát, helyette éjszaka vagy a hajnali órákban hűtsük le otthonunkat!
A szakmai ajánlást jóváhagyva a mai naptól Magyarország terrorfenyegetettségi fokozatát az eddigi 2-es (magas) szintről 3-as (közepes) szintre mérsékeltem.
