Drága barátaim, megint házhoz megyek a pofonért
Én nem akarok egy pukkancs, sértett, nárcisztikus, hazudozós, bosszúálló, populista elnököt.
Az LMP alapítványának akadémiáján beszélgetett Molnár Gyula, az MSZP elnöke és Hadházy Ákos, az LMP társelnöke. A két politikus nem mindenben értett egyet, abban viszont igen, hogy 2018-ban mindenképpen le kell váltani a kormányt. Molnár egyenesen úgy fogalmazott: 2018-ban nem „egy választás” lesz, hanem „a választás”, mert ha marad a Fidesz, akkor be fogja fejezni az antidemokratikus rendszere felépítését.
Ellenzéki stratégiák 2018-ig címmel tartott pódiumbeszélgetést Molnár Gyula, az MSZP elnöke és Hadházy Ákos, az LMP társelnöke az Ökopolisz Nyári Akadémia nyitónapján, csütörtökön este Felsőtárkányban. Az LMP által létrehozott alapítvány negyedik alkalommal megszervezett, vasárnapig tartó táborának nyitórendezvényén Hadházy Ákos úgy fogalmazott: 2018-ban kell kormányt váltani, mert 2022-re elfogynak az uniós támogatások.
Kifejtette: a 2014 és 2020 között 12 ezer milliárd forintnyi uniós pénzről van szó, amely olyan lehetőséget jelent, ami nem lesz több az ország előtt. Az LMP társelnöke kijelentette: két prioritás létezik, le kell váltani a kormányt 2018-ban és garanciát kell adni a választóknak arra, hogy a korábbiakhoz képest teljesen más kormányzás következik. Ez a két dolog azonban csak együtt működik – mondta, hozzátéve: ez azt is jelenti, hogy most nem a mandátumok elosztásáról kell beszélni.
Ez lesz A Választás
Molnár Gyula úgy fogalmazott, hogy 2018-ban nem „egy választás” lesz, hanem „a választás”. Szerinte ha a Fidesz marad hatalmon, közjogi és gazdaság értelemben is be fogja fejezni az új, nem demokratikus rendszer felépítését. Úgy vélte, hogy egy ellenzéki kudarc esetén a választók el fogják zavarni a jelenlegi pártokat, és társadalmi mozgalmak indulnak.
A szocialista politikus kiemelte: nem hiszi, hogy bármely ellenzéki párt önmagában képes lenne győzni. Az ellenzéki együttműködés részleteiről szólva Molnár Gyula úgy fogalmazott, „nem dolgozik azon, hogy bármilyen helyzetbe hozza a Jobbikot”, az általuk kínált alternatíva ugyanis nem vállalható.
A korrupcióellenes harc fontosságát hangsúlyozó Hadházy Ákos azt emelte ki, hogy másfél-két évvel a választások előtt sokan a pártok támogatottságát mutató adatokat nézik, holott ezek a számok nem biztos, hogy összeadódnak. Sőt, egy rossz szövetség esetén inkább elveszhetnek a szavazatok. A politikus célként nevezte meg az elbizonytalanodó kormánypárti szavazók elérését.
Hadházy nem akar előválasztást, Molnár igen
Molnár Gyula ezzel szemben úgy vélekedett, hogy a Fidesz szavazóbázisa két év alatt nem fog 1,5 millió alá esni. „Nekünk az a feladatunk, hogy összerakjunk 1,7-1,8 millió szavazatot” – jelentette ki. Kifejtette: rossz irányba vezet, ha az LMP akar lenni az igazság bajnoka, nem az LMP dönt más pártok hitelességéről. Az MSZP hitelességét a választók döntik el, és azt kell eldöntenie kinek-kinek, hogy eleget vezekeltünk-e. „Nem szagolgatni kell egymást a következő időszakban”, hanem arra kell koncentrálni, ami összeköt bennünket – mondta.
Az esetleges választási együttműködésről a szocialisták elnöke kijelentette, a 60-65 reális eséllyel bíró egyéni képviselői helyre mindenki nevezze meg a jelöltjét, majd előválasztással döntsenek az ellenzéki pártok az indulóról. Hadházy Ákos ezzel szemben – az LMP tagságára hivatkozva – elutasította az előválasztás lehetőségét, amit viszont Molnár Gyula „bátor, de kicsit öngyilkos” stratégiának nevezett. Szerinte kérdés, hogy adott helyzetben képes lesz-e az LMP változtatni a stratégiáján.