Terrorveszélyhelyzet: a Jobbik kivár

A végleges álláspontját későbbre ígérő Jobbik kivételével valamennyi ellenzéki párt elutasítja a kormány terrorveszélyhelyzetre vonatkozó alaptörvény-módosítási javaslatát. A Fidesz óriási felelőtlenségnek tartaná, ha az országnak az ellenzék miatt le kellene mondania a hadsereg terrorfenyegetettséggel szembeni bevethetőségéről. A parlamenti pártok képviselői pénteken az Országgyűlés honvédelmi és nemzetbiztonsági bizottságainak együttes ülésén vitatták meg az új különleges jogrend alkotmányba foglalását, amelyhez kétharmados parlamenti többségre, így ellenzéki támogatásra is szükség van.

Az ülést követően Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője, a honvédelmi bizottság elnöke elmondta, azért szükséges egy új különleges jogrend bevezetése az alaptörvénybe, mivel anélkül nem lehet alkalmazni a honvédséget a terrorveszélyhelyzetekben. Ezt hagyni óriási felelőtlenség lenne, mert a hadsereg számtalan olyan különleges képességgel rendelkezik, amelyekkel a rendőrség nem – fejtette ki Kósa Lajos, aki példaként említette az „elektronikai harcot”, a felderítést és a különleges rendeltetésű erők bevetését.

Kiemelte, az állam demokratikus működése a különleges jogrendben is biztosított, hiszen például az Alkotmánybíróság törölheti a kormány „túlterjeszkedő” intézkedéseit. Kósa Lajos kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, bíznak az ellenzék  támogatásában, hiszen minden kompromisszumot megkötöttek. „Ennél több ellenzéki indítványt nem tudunk befogadni, mert már nincsen több” – mondta, majd hozzátette, ha az ellenzék ezek után sem támogatja az alkotmánymódosítást azt azért teszi, hogy a kormány ne garantálhassa az emberek biztonságát a terrorveszélyhelyzetben. Németh Szilárd, a nemzetvédelmi bizottság kormánypárti alelnöke szerint az új különleges jogrend mellett szól az is, hogy a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet nem teszi lehetővé az alapjogok korlátozását, márpedig a kormány kezében lennie kell olyan különleges eszközöknek, amelyekkel garantálni tudja az ország biztonságát egy terrortámadás, illetve egy jelentős és közvetlen terrorfenyegetettség esetén. Emlékeztetett, a különleges jogrend egyik legfontosabb jogi biztosítéka, hogy azt nem a kabinet, hanem a parlament hirdeti ki.

Szél: Süketek párbeszéde zajlik

Ezzel szemben Molnár Zsolt, a nemzetvédelmi bizottság szocialista elnöke kijelentette, az összevont ülésen nem hangzott el olyan információ, amely alapján az MSZP szerint indokolt lenne egy új különleges jogrend, amely kizárólag a kormány propaganda céljait szolgálná. Az ellenzéki politikus megjegyezte ugyanakkor, hogy  a szocialisták a honvédség jogállásának egységesítésére nyitottak lennének, hiszen a hadsereg alkalmazhatóságáról jelenleg mást mond az alaptörvény és a honvédelmi törvény.Molnár Zsolt emellett jelezte, az MSZP támogatja a belügyminiszter azon törvénymódosító javaslatcsomagját, amely kiszélesíti a kormány hatáskörét a terrorizmus elleni fellépéshez. 

Szél Bernadett, az LMP társelnöke emlékeztetett, az alkotmánymódosítás támogatását korábban ahhoz a feltételhez kötötték, hogy a kabinet meg tudja-e indokolni egy új különleges jogrend bevezetésének szükségességét. Az ellenzéki politikus szerint a kormány erre nem volt képes, helyette „süketek párbeszéde” zajlott az összevont ülésen. Az LMP így továbbra is úgy gondolja, hogy a honvédség bevetéséhez felesleges egy új különleges jogrend létrehozása és az alaptörvény módosítása.A független Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció (DK) álláspontját ismertetve arról beszélt, hogy a kormányoldal törvénytelenül rendelt el zárt ülést, hiszen azon semmilyen titkos információ nem hangzott el. Hangsúlyozta, a belügyminiszter törvénymódosító csomagját sem szavazzák meg, ugyanis jelenleg nem látnak elég garanciát arra, hogy a változtatások garantálnák a magyar emberek biztonságát és jogait.    

Mirkóczki Ádám, a Jobbik képviselője az ülést követően nem nyilatkozott a sajtónak. Az MTI megkeresésére elmondta, frakciójuk egyelőre nem alakított ki végleges álláspontot az alaptörvény-módosítás kérdésében, ugyanakkor a „többi ellenzéki párttal szemben nincs zsigeri álláspontja”. Kiemelte, az ország biztonsága érdekében fontosnak tartja, hogy a honvédséget be lehessen vetni a terrorizmussal szemben, ezért a javaslat jelenlegi formájának támogatását javasolja majd képviselőtársainak. Mirkóczki Ádám megjegyezte ugyanakkor, kivárják, hogy a kormányoldal milyen változtatásokat végez még a javaslaton, így például elfogadja-e azon kezdeményezésüket, hogy a terrorveszélyhelyzet kihirdetéséről az Országgyűlés ne a kormány kezdeményezését követő 15 napon belül, hanem haladéktalanul döntsön.