Ítélet a Bunge-ügyben: a bíróság szerint valaki volt a korrupciós ajánlat mögött

Két év, három év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte nem jogerősen a Fővárosi Törvényszék kedden azt a férfit, amki 2014 májusában egy találkozón azt állította az amerikai étolajgyártó Bunge Zrt. lobbistájának: kétmilliárd forintért eléri hivatalos személyeknél, hogy az étolaj áfája 27-ről 5 százalékra csökkenjen. A bíróság kétrendbeli befolyással üzérkedés miatt marasztalta el T. Viktor Andrást, mert az ajánlat arra is irányult, hogy a Bunge versenytársának áfaigénylését az adóhatóság visszatartja, amíg az ellene folytatott eljárás le nem zárul. A perben az ügyészség azt az álláspontot képviselte, hogy az ajánlat pusztán színlelt volt. A bíróság ugyanakkor azt állapította meg, hogy a konkrétumokat tartalmazó ajánlat valós volt, az ajánlattevő azonban ismeretlen maradt.

Az ítélethirdetésen a bíró felidézte: az ügyben olyan magánszemély tett feljelentést, aki a történtekről közvetlenül nem tudott, vizsgálatot mindössze egy újságcikk alapján kért, amely nem is a vádbeli korrupciós ügyről szólt, hanem arról, hogy kormánytisztviselőket tiltottak ki az Egyesült Államokból. Nem hagyományos ez az eljárás a bíró szerint abból a szempontból sem, hogy eljárások korrupciós ügyekben általában megfigyelés, vagy lehallgatás révén indulnak, ez azonban nem így történt.

A vádbeli bűncselekményről azt mondta: viszonylag egyszerű, egymozzanatos korrupciós cselekmény volt, a bíróságnak azt kellett vizsgálnia, hogy volt-e ajánlat, annak mi volt a tartalma, ki volt a küldője, a közvetítője és a címzettje. A bíró hangsúlyozta: személyi, tárgyi és okirati bizonyítékok alapján állapította meg a vádlott bűnösségét, aki az eljárás során végig tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el.

A Századvégnek kellett volna fizetni, a bíróság szerint valós volt az ajánlat

A per előzménye, hogy a vádlott és a Bunge Zrt.-vel szerződésben álló kft. munkatársa jó barátságban voltak, T. Viktor András el is hívta a tanút – azaz a lobbistát – a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak is dolgozó cége 2014 májusában tartott rendezvényére. A bíró rámutatott: a vádlott tisztában volt azzal, hogy barátja akkor már régóta sokat tesz az áfacsalások visszaszorításáért, az őt foglalkoztató cég is ennek érdekében szerződött az étolajipari társasággal.

A tanú vallomása szerint ezen a céges rendezvényen hangzott el az ajánlat, amely úgy szólt, hogy a kétmilliárd forintot több számla ellenében „a Századvég csoporthoz tartozóan kellene kifizetni”, a vádlott pedig konkrétan megnevezte Heim Pétert, aki akkoriban a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke volt. A perben meghallgatták Heim Pétert is, aki a vádlottal, T. Viktor Andrással egyezően azt mondta: soha semmilyen kapcsolatban nem álltak. A bíróság ítéletében rögzítette: nem volt megállapítható, hogy az ajánlat kitől érkezett.

A bíróság szerint az ajánlat valóságtartalmát igazolja az is, hogy a vádlottal jó barátságban levő tanúnak nem volt oka hátrányos helyzetbe hozni, a vádlottak padjára ültetni T. Viktor Andrást. Az indokolás szerint mindez talán meg sem történt volna, ha a kitiltási botrány nem pattan ki. A törvényszék az ajánlat valóságosságának igazolását látta abban is, hogy a tanú már a céges rendezvény másnapján e-mailben kereste meg a Bunge Zrt.-t sürgős jelzéssel, hogy beszámoljon a társaságnak az ajánlatról. A bíró rámutatott: a tanú annak ellenére tett így, hogy tisztában volt vele: az amerikai szigorú korrupcióellenes szabályozás miatt ez megszünteti a szerződéses viszonyt az őt foglalkoztató céggel. Hozzátette: ez rövid időn belül meg is történt.

A tanú ezt követően az amerikai nagykövetséggel is felvette a kapcsolatot, a perben tett vallomása szerint azért, mert nem akarta, hogy a közvetített ajánlat miatt őt is kitiltsák az Egyesült Államokból, ahogyan azt tették kormánytisztviselőkkel.

Bíró: A vádlott csak közvetítő volt

A bíró úgy fogalmazott: a perbeli ajánlat „olyan konkrétumokat tartalmazott, amelyre csak olyan személynek lehetett rálátása, aki ezzel a gazdasági szegmenssel tisztában van”. Példaként említette erre az ajánlat szerinti 2 milliárd forintos összeg nagyságát, szakértők szerint ugyanis éppen ekkora összeg hiányzik a szektorból az áfacsalások miatt. Az ajánlat valóságtartalmát igazolja a valós adóhatósági eljárás is a versenytársnál – tette hozzá a bíró.

A kétrendbeli – az áfacsökkentést, illetve a versenytárssal szembeni adóhatósági eljárást befolyásoló – korrupciós bűncselekmény ügyében a bíróság nem osztotta az ügyészség álláspontját, miszerint súlyosbító tényező az ügyben, hogy a történtek nagy nemzetközi visszhangot váltottak ki. A bíróság szerint ez nem írható a vádlott számlájára, az viszont jelentősen enyhítő körülmény, hogy az ajánlatnak mindössze közvetítője volt, egyfajta bűnsegédi magatartást követett el. Ezért látott lehetőséget a korrupciós bűncselekmény ellenére alacsony időtartamú szabadságvesztés kiszabására, büntetlen előélete és kiskorú gyerekeire tekintettel pedig a börtönbüntetés felfüggesztésére.

Az ítélet nem jogerős, az ügyész súlyosbításért és letöltendő szabadságvesztésért fellebbezett, a védő pedig elsősorban felmentésért, illetve megalapozatlanságra hivatkozva a per hatályon kívül helyezéséért és új eljárás lefolytatásáért.