Kényszerítés kísérlete miatt 400 ezer forint pénzbüntetésre ítélte a Pesti Központi Kerületi Bíróság szerdán elsőfokú, nem jogerős ítéletében Toroczkai Lászlót, amiért 2012-ben az általa vezetett tömeg élén behatolt a budapesti Bank Centerbe, az IMF székházába.
Kényszerítés kísérlete miatt 400 ezer forint pénzbüntetésre ítélte a Pesti Központi Kerületi Bíróság szerdán elsőfokú, nem jogerős ítéletében Toroczkai László jobbikos politikust, Ásotthalom jelenlegi polgármesterét a Nemzetközi Valutaalap (IMF) magyarországi missziója elleni 2012. március 15-én lezajlott demonstráción történtek miatt.
A tényállás szerint Toroczkai László a Rendszervágás elnevezésű csoport által szervezett demonstráció alatt mintegy száz ember élén behatolt a Bank Center Szabadság téri épületébe, ahol az IMF magyarországi missziója is működött. Arra próbált kényszeríteni két biztonsági őrt, hívják oda az IMF valamelyik vezető beosztású munkatársát, hogy átadhassa petícióját, mert ellenkező esetben – ahogy arra a vádlott utalt – megismétlődhetnek a tévészékház 2006-os ostrománál történtek. Az aulában ezalatt ismeretlenek több petárdát robbantottak.
Kedden az ügyész vádbeszédében elmondta: Toroczkai László fellépése, a székházostromra utalás egyértelmű fenyegetés volt a biztonsági őrök számára, akik a szakmai szabályoknak megfelelően „húzták az időt” addig, amíg a rendőrök ki nem érkeztek a helyszínre. Ha az őrök engedelmeskednek a vádlottnak, az állásukkal játszanak. Az eljárás adatai szerint a vádbeli események néhány perc alatt zajlottak le, mikor megérkeztek a szirénázó rendőrautók, a demonstrálók elhagyták a Bank Centert.
Az ügyész kifejtette: a történtek azért minősülnek pusztán kényszerítésnek, mert nem sikerült bizonyítani a kapcsolatot a petárdázók és a vádlott között. A kényszerítés sértettjei a biztonsági őrök, a cselekmény pedig a vádlottól függetlenül szakadt félbe, ezért csak kísérlet. Az ügyész felfüggesztett szabadságvesztést kért, az ügyvéd ugyanakkor bűncselekmény hiányában felmentést indítványozott.
Izzadságszag
A védőbeszéd szerint a vádlott a székházostromra utalást nem fenyegetésnek, hanem figyelmeztetésnek szánta. Csak azt kérte a biztonsági őröktől, ami a munkaköri kötelességük: értesítsenek bizonyos személyeket. Jelentős érdeksérelem senkit nem ért és a vádlott egyébként is önként abbahagyta cselekményét.
Toroczkai László az utolsó szó jogán hangsúlyozta, hogy bűncselekményt nem követett el, csak alapvető demokratikus jogaival élt, illetve aggodalmait árulta el a biztonsági őröknek. Senkit nem akart bántani, a rendőrökkel nem került konfliktusba, és a maga kérte meg a tömeget, hogy vonuljon el.
A vádlott szóvá tette, hogy a nyomozóhatóság korábban megszüntette az eljárást, amely csak az ügyészség miatt folytatódott. Az ügyészség fellépését „izzadságszagúnak” minősítette, és azt mondta: koncepciós ügyről van szó.
Miként került oda a tömeg?
A bíró szerint a történtek egyik lényeges momentuma, hogy miként került a tömeg a Bank Centerbe. Mivel a vádlott vezette az embereket, a tömeg az ő eszköze volt fenyegetésének nyomatékosításakor. A bíró kiemelte, a fenyegetés alkalmas volt arra, hogy az őrökben félelmet keltsen, és mindenképpen jogellenes volt, hiszen rendbontást helyezett kilátásba. Az önkéntes elállás a bíró szerint fel sem merülhet, hisz a rendőrök kiérkezése szakította félbe az eseményeket.
Mivel a vádlottat a 2009-es melegfelvonulással kapcsolatban gyülekezési szabadság megsértésének előkészülete miatt 2011-ben két év próbára bocsátották, és ez idő alatt követte el az újabb bűncselekményt, a pénzbüntetést indokoltnak látta a bíróság.
Az ügyész felfüggesztett szabadságvesztés kiszabásáért, a vádlott és védője felmentéséért fellebbezett.