Lázár János: Hiszek abban, hogy a Fidesznél csak a Fidesz a jobb
A miniszter állítja: nem Magyar Péter hozta el a csodát, hanem ők követtek el egy hibát.
Az önkormányzatoknak a jövőben még egy villanykörtét sem cserélhetnek ki Ikotity István, az LMP képviselője szerint, aki hétfői sajtótájékoztatóján bírálta a kormány kompromisszumot nélkülöző oktatáspolitikáját, melynek következménye például a Klik fennmaradása is. A Tanítanék Mozgalom is az oktatási rendszer totális államosítását kritizálta hétfői nyílt levelében.
Ikotity István, az LMP képviselője olyan iskolafenntartói modell kialakítását javasolja, ahol az arra hajlandó és alkalmas önkormányzatok ismét maguk irányíthatják intézményeiket. Bírálta, hogy a kormány ehelyett további államosításra készül. A politikus hétfői sajtótájékoztatóján annak adott hangot: a kormány „tovább tolja a biciklit rossz irányba”, folytatja az oktatás államosítását, annak ellenére, hogy többször elismerte annak bukását.
A képviselő bírálta, hogy az oktatási államtitkár kezdeményezésére a kabinet felülvizsgálja a vegyes, állami fenntartású és önkormányzati működtetésű intézményi modellt, amely több mint 500 intézményt érint. Az önkormányzatoknak a jövőben még egy villanykörte cseréjére se lesz hatása – vélekedett, példátlannak nevezve mindezt. Az oktatás helyi ügy, abból nem hagyhatók ki a helyi szereplők – szögezte le, hangsúlyozva: a változtatást a kormányon kívül senki sem támogatja. Úgy ítélte meg: a kabinet nem törekszik kompromisszum kialakítására, hanem egyre erőszakosabban viszi át saját elképzeléseit. Erre utal az is szerinte, hogy a korábbi ígéretekkel ellentétben a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ is fennmarad.
A Tanítanék mozgalom szerint „totális államosítást” terveznek a közoktatásban, a szerveződés a Miniszterelnökséget vezető miniszternek, az oktatási államtitkárnak és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) elnökének címzett nyílt levelében azt írta, hogy figyelmen kívül hagyják az önkormányzatiság elvét is, ahol a helyi közösségek dönthetnek intézményeikről az ott élők igényeinek megfelelően. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön számolt be arról, hogy Palkovics László oktatási államtitkár kezdeményezte: a köznevelési kerekasztal javaslatai alapján lehetőség szerint 2018-tól legyen új nemzeti alaptanterv, a tanulói terhek pedig már a következő tanévtől, vagyis szeptembertől csökkenjenek. Hozzátette, egy nemzeti minimumot kell meghatározni arról, hogy a diákoknak mit kell elengedhetetlenül tudniuk. Közölte: az oktatási államtitkár azt is kérte, hogy a kormány vizsgálja felül a vegyes, állami fenntartású és önkormányzati működtetésű intézményi modellt, mert az megbukott.
Még tovább tolja a kormány a túltolt biciklit
Pukli István, Pilz Olivér és Törley Katalin a Tanítanék mozgalom képviselői nyílt levelükben rámutattak: a miniszter, az oktatási államtitkár és a Klik vezetője a hónapok óta tartó tiltakozások hatására kénytelen-kelletlen beismertek bizonyos problémákat, de sajnos rossz, egyeztetés nélküli válaszokat adnak rájuk, „továbbtolják a túltolt biciklit”. „Önök totális államosítást terveznek a közoktatásban, mivel végre fel- és elismerték, hogy az iskolák kettős fenntartása megbukott. Az elmúlt években azonban az is nyilvánvalóvá vált, hogy az állam nem jó gazdája az iskoláknak, s a Klik bukott meg igazán” – írták, hozzátéve: ha az állami vízfej az oktatási feltételek biztosítását (kréta, papír, tonerek) nem tudta megoldani, miért higgyék el, hogy emellett még a zavartalan körülményeket is tudja majd. Álláspontjuk szerint a modern, jól működő, versenyképes oktatáshoz elengedhetetlenül szükséges iskolai autonómia újabb fényévekkel távolabb kerülhet. Felszólítanak arra is, hogy soroljanak fel legalább három olyan indokot, melyek miatt még mindig Klik-(ek)ben gondolkodnak.
Kitértek arra az ígéretre is, amely 2018-ra új alaptantervről szól. Mint írták, ennyi idő alatt hogy lesz lehetőség a minél szélesebb körű szakmai és társadalmi egyeztetésre a bevezetés módjáról, és az új alaptanterv alapértékeiről (gyermekközpontúság, ideológiamentesség, átjárhatóság, lexikális tudás visszaszorítása, modern, kompetenciaalapú megközelítés, európai követelményszint adaptálása és módosítása a magyar jellegzetességeknek megfelelően). Kikkel szándékoznak ezeket a kérdéseket megvitatni és az új koncepciót kidolgozni? – kérdezték. Ismét szóvá teszik azt a kormányzati álláspontot, hogy a tankönyvpiac felszabadítására nincs szükség és lehetőség. Ha jók a kísérleti tankönyvek, akkor miért tartanak attól, hogy azok a piaci versenyben nem állnák meg a helyüket? – firtatták.