Lazítást jelenthet elemzők szerint a jövő évi költségvetés, melyet szerdán jelentett be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter „a további adócsökkentés és otthonteremtés költségvetéseként”.
Elemzők szerint egyértelműen lazítást jelent Varga Mihály bejelentése a jövő évi költségvetésről, a GDP-arányos hiány nőni fog az ideihez képest, az infláció csökken, így a monetáris tanács is tovább lazíthat a kondíciókon, illetve tovább tarthatja alacsony szinten az alapkamatot.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán az MTI-nek elmondta, hogy elkészült a jövő évi büdzsé tervezete, amely 3,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 2,4 százalékos GDP-arányos hiánnyal és tovább csökkenő GDP-arányos államadóssággal számol. A miniszter a jövő évi büdzsét, miután a sertéshús mellett néhány alapvető élelmiszer, a tej, a tojás és a baromfi áfája is 5 százalékra csökkenhet jövőre, de mérséklődik az internethasználat és az éttermi szolgáltatások forgalmi adója is.
Virovácz Péter, az ING Bank elemzőjének MTI-hez eljuttatott kommentárjában kifejtette, a 2017. évi költségvetés szignifikáns lazítást jelent, mivel a tavalyi évi konvergenciaprogramhoz képest 0,7 százalékponttal romlik a 2017-re tervezett hiány. A deficit emelése a tavalyi GDP-t alapul véve körülbelül 240 milliárd forintos lazítást jelenthet – közölte. Kifejtette: az idei évben várt 2 százalékos GDP-arányos deficithez mérve ez egy 0,4 százalékpontos kiengedés, ugyanakkor az úgynevezett ciklikusan kiigazított deficit ennél is nagyobb mértékben romlik majd. Ennek oka, hogy ez utóbbi mutatót a gazdasági ciklusok hatásától megszűrik.
Költségvetési lazítás
Magyarországon pedig jelenleg a gazdaság dinamikus növekedése miatt az automatikus stabilizátorokon keresztül folyamatosan javulna a költségvetés egyensúlya, ahogyan ez az elmúlt évben is volt. A kedvezőbb munkaerőpiaci helyzet és a bővülő fogyasztás addicionális gazdaságpolitikai intézkedés nélkül is növeli a bevételeket, javítva ezzel a büdzsé egyensúlyát. Mindez egyben azt is jelenti, hogy várhatóan jövőre a költségvetés prociklikus lesz – mutatott rá.
A költségvetési lazítás a bevételi oldal csökkenését és a kiadási oldal emelkedését hozhatja. Bevételi oldalon elsősorban az áfacsökkentés jelenti a kiengedést. Az elemző szerint a fogyasztói kosár nagyjából 6,5 százalékát érinti az áfacsökkentés, amely számításaik szerint 0,4 százalékponttal csökkenti az inflációt 2017-ben. A kiadási oldalon kiengedést az otthonteremtési programokhoz kapcsolódó többletkiadások, valamint az ismét felgyorsítani kívánt uniós forráslehívások megemelkedő önköltsége és előfinanszírozása jelenthetnek – írta Virovácz Péter.
Visszafogott infláció
Barczel Vivien, az Erste Bank makrogazdasági elemzője kommentárjában hangsúlyozta, hogy jövőre a tárca 3,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol, ami felülmúlja az Erste 2,6 százalékos elemzői előrejelzését. A szakértő szerint a különbséget az okozhatja, hogy jövőre a kormány a gazdasági növekedést tovább segítő intézkedésket hozhat, azonban ezek egy része még nem ismert. Barczel Vivien szerint ezt támasztja alá, hogy a minisztérium 2,4 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal számol 2017-re, ami magasabb a tavalyi 1,9, illetve az idénre tervezett 2 százalékos hiánynál.
A magasabb hiányt azzal lehetne magyarázni, hogy a költségvetés további gazdaságélénkítéssel számol, ami emeli a költségvetési deficitet is – írta. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a tervezett hiány még mindig nem haladja meg a maastrichti kritériumba foglalt 3 százalékos ESA deficitet, amelynek betartása mellett a kormány továbbra is elkötelezettnek tűnik. Az elemző szerint az áfacsökkentések hatásaként az infláció a korábban vártnál lassabban emelkedhet jövőre, és elmaradhat jelenlegi, 2,4 százalékos várakozástól. Az alacsonyabb fogyasztói árindex pedig a monetáris politikát is érintheti, ugyanis az alapkamat tovább maradhat alacsony szinten.
A visszafogott infláció miatt a monetáris tanács sem kényszerülne kamatemelésre az infláció miatt a következő két évben. Az Erste elemzőinek várakozásai szerint a márciusban elkezdett kamatcsökkentési ciklus során 0,75 százalékig süllyedhet az alapkamat a mostani 1,2 százalékról. Látnak lefelé mutató kockázatokat, így - ha a környezet megengedi – júliusban is folytatódhat a kamatvágási ciklus – közölte Barczel Vivien.
A TISZA Párt elnöke „céljai elérése érdekében mindenkin keresztül gázolva a magyar nyugdíjasokat emberi méltóságában sérti meg” – mutatott rá korábban az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület elnöke.
Az idő gyorsan fogy, az új német kormánynak a gazdaság megmentése érdekében a legrettegettebb tabunak, az adósságféknek kell nekimennie. Ehhez azonban alkotmánymódosításra lesz szükség. A cél mindenképpen szentesítené az eszközt.
A legújabb magyar sikerekről a pénzügyminiszter számolt be.
Megállapodást hozott az e heti egyeztetés a munkáltatók, a szakszervezetek és a kormány között.
Az elmúlt 20 évben két olyan kormány volt, amelyik alatt drámai módon romlott a magyarok vagyoni helyzete.
Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a minimálbér 400 ezer forintra emelkedhet, miközben új lakhatási és beruházási programok indulnak.
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Dévényi István és Gajdics Ottó vitája.
A trágár „túszejtő” Magyar Péternek nagyon tetszik a szitu – kérdés, hogy a „túszok” meddig bírják még a strapát. Kacsoh Dániel írása.
