A költségvetési lazítás a bevételi oldal csökkenését és a kiadási oldal emelkedését hozhatja. Bevételi oldalon elsősorban az áfacsökkentés jelenti a kiengedést. Az elemző szerint a fogyasztói kosár nagyjából 6,5 százalékát érinti az áfacsökkentés, amely számításaik szerint 0,4 százalékponttal csökkenti az inflációt 2017-ben. A kiadási oldalon kiengedést az otthonteremtési programokhoz kapcsolódó többletkiadások, valamint az ismét felgyorsítani kívánt uniós forráslehívások megemelkedő önköltsége és előfinanszírozása jelenthetnek – írta Virovácz Péter.
Visszafogott infláció
Barczel Vivien, az Erste Bank makrogazdasági elemzője kommentárjában hangsúlyozta, hogy jövőre a tárca 3,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol, ami felülmúlja az Erste 2,6 százalékos elemzői előrejelzését. A szakértő szerint a különbséget az okozhatja, hogy jövőre a kormány a gazdasági növekedést tovább segítő intézkedésket hozhat, azonban ezek egy része még nem ismert. Barczel Vivien szerint ezt támasztja alá, hogy a minisztérium 2,4 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal számol 2017-re, ami magasabb a tavalyi 1,9, illetve az idénre tervezett 2 százalékos hiánynál.
A magasabb hiányt azzal lehetne magyarázni, hogy a költségvetés további gazdaságélénkítéssel számol, ami emeli a költségvetési deficitet is – írta. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a tervezett hiány még mindig nem haladja meg a maastrichti kritériumba foglalt 3 százalékos ESA deficitet, amelynek betartása mellett a kormány továbbra is elkötelezettnek tűnik. Az elemző szerint az áfacsökkentések hatásaként az infláció a korábban vártnál lassabban emelkedhet jövőre, és elmaradhat jelenlegi, 2,4 százalékos várakozástól. Az alacsonyabb fogyasztói árindex pedig a monetáris politikát is érintheti, ugyanis az alapkamat tovább maradhat alacsony szinten.
A visszafogott infláció miatt a monetáris tanács sem kényszerülne kamatemelésre az infláció miatt a következő két évben. Az Erste elemzőinek várakozásai szerint a márciusban elkezdett kamatcsökkentési ciklus során 0,75 százalékig süllyedhet az alapkamat a mostani 1,2 százalékról. Látnak lefelé mutató kockázatokat, így - ha a környezet megengedi – júliusban is folytatódhat a kamatvágási ciklus – közölte Barczel Vivien.