Kósa Lajos (Fidesz) szerint Medgyessy Péter volt miniszterelnök érintett a Nagy-Britanniából begyűrűző Alstom-botrányban. Az LMP képviselője Csernobilra emlékezve arról beszélt: nincs biztonságos atomenergia. Gyurcsány Ferenc szerint szólni kell az egészségügy „hazugságairól”. Újra szócsatáztak a képviselők a parlamentben.
Kósa: Medgyessy Péter érintett az Alstom-ügyben
Kósa Lajos (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy az angol jelentős csalások elleni hivatal az Alstom francia vállalat vezetői ellen eljárást indított, mert 2,3 millió eurót a BKV-nak és az ahhoz közel álló embereknek utaltak át, hogy a cég szerelvényeit rendeljék meg. Hozzátette: a Magyar Idők információi szerint a szocialisták miniszterelnöke, Medgyessy Péter családi cége ebből a kenőpénzből 600 ezer eurót, azaz 180 millió forintot kapott. Azt firtatta, hogy Medgyessy Péter el tud-e számolni ezzel a pénzzel, hol van a többi pénz, illetve kik azok, akik érintettek az ügyben.
Szerinte Demszky Gábor volt főpolgármester, Bajnai Gordon volt miniszterelnök és a BKV felelős vezetőinek körében kell keresni a maradék pénzt. Hozzátette: a Legfőbb Ügyészségnek – amely Tarlós István főpolgármester bejelentése nyomán már régóta nyomoz – meg kell hallgatnia ezeket a volt politikusokat is. A fideszes politikus úgy értékelt, a magyar demokrácia 25 éves történetében miniszterelnököt ilyen súlyos vád még nem ért, és Medgyessy Péternek el kell számolnia azokkal az összegekkel, amit korrupció gyanánt átutaltak neki.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára emlékeztetett arra, hogy a gyanú szerint a francia cég tanácsadói szerződésekkel leplezte a kenőpénzek átadását. Jelezte, az ÁSZ is vizsgálta a beszerzést, és megállapítása szerint jelentős hátrány érte a magyar államot, a fővárost. Véleménye szerint újabb tekintélyes csontvázhalmaz esik ki a szocialista kormányázás szekrényéből. Az Alstom-ügy minden lehetséges szálát fel kell fedni – hangsúlyozta, jelezve: a kormány sürgetni fogja a vizsgálatot, de arra is szükség van, hogy a Fővárosi Közgyűlés is megvizsgálja az ügy körülményeit.
Jobbik: a kormány átállt a tőke oldalára
Magyar Zoltán (Jobbik) kifogásolta a földforgalmi törvényt, ami szerinte birtokkoncentrációt eredményezett. A külföldiek földvásárlását azért tartotta problémásnak, mert iszonyatosan nagy tőkeerő-különbség van a nyugati és a magyar gazdálkodók között, ezt pedig törvénnyel kellett volna kiegyensúlyozni. Bírálta a földprivatizációt is és azt mondta, hogy a földtámogatásokban brutális aránytalanságok vannak. Hozzátette: 2015-ben a 770 milliárd forint 76 százalékát a leginkább támogatott felső tíz százalék kapta meg, ami mutatja, hogy a kormány átállt a tőke oldalára.
Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára szerint a képviselő egymással nem összehasonlítható számokat és trendeket hasonlított össze. A földtulajdonnal kapcsolatban elmondta, 300 hektárban határozták meg azt a területet, amely egy ember tulajdonában lehet. Hozzátette: az 1200 hektár feletti bérelt területeknél degressziót alkalmaznak, vagyis csökkentik a támogatást. Szóvá tette, hogy a képviselő több támogatást is összemosott. Közölte azt is, 42 hektár az átlagos földterület, amit az árveréseken megvásároltak a termelők.
MSZP: a jegybanki alapítványok egyszerű kifizetőhelyek
Tóth Bertalan (MSZP) úgy értékelte, bebizonyosodott, hogy a jegybank Pallas Athéné alapítványai egyszerű kifizetőhelyek, ahonnan Matolcsy György MNB-elnök és Orbán Viktor kormányfő barátaihoz, Mészáros, Garancsi és Tiborcz cégeihez vándoroltak milliárdok. Hatpontos intézkedéscsomagot javasolt: az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzési jogkörének kiterjesztése az alapítványokra; a parlament költségvetési bizottságának vizsgálata a tiltott monetáris finanszírozás miatt. Az ügyészség végezzen törvényességi ellenőrzést az alapítványoknál és a közbeszerzési hatóság is folytasson eljárást – sorolta. Tóth Bertalan parlamenti vizsgálóbizottság felállítását is kezdeményezte az alapítványok közbeszerzései miatt, illetve arra szólította fel az alapítványokat, kitakarás nélkül bocsássák rendelkezésre az adatokat.
Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára indulatosnak és megalapozatlannak minősítette a képviselő kijelentéseit. Jelezte, hogy az Országgyűlés által a nap folyamán tárgyalt MNB-törvény az alapítványok ellenőrzésével bővíti az ÁSZ jogköreit. Hozzátette: a gazdasági bizottság ellenőrzi a jegybank működését. Felhívta a figyelmet arra, hogy vizsgálóbizottságot csak akkor lehet felállítani, ha az ügyben nem merül fel bűncselekmény gyanúja. Hozzátette: törvénytelenség elkövetésére szólított fel a képviselő, amikor az adatok kitakarás nélküli nyilvánosságra hozatalát kérte. Az államtitkár bírálta a szocialista kormányok alatti jegybankelnök, Simor András tevékenységét.
LMP: nincs biztonságos atomenergia
Sallai R. Benedek (LMP) arról emlékezett meg, hogy 30 évvel ezelőtt, április 26-ra virradóra volt az ENSZ szerint az emberiség legnagyobb környezeti katasztrófája, amikor a csernobili atomerőmű fűtési rendszerének meghibásodása miatt robbanás történt. Az ellenzéki politikus szerint Csernobil azt tanítja a világnak, hogy nincs biztonságos atomenergia. Azt kérte, a jogalkotók gondolják át a paksi atomerőmű bővítését.
Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, a paksi erőmű Magyarország villamosenergia-ellátásának 43-45 százalékát biztosítja. Az államtitkár jelentős ipari katasztrófaként írta le a történteket. Hozzátette: a Titanic elsüllyedése jelentős hajózási katasztrófa volt és jelentős légi katasztrófák is történtek, de ettől nem tiltották be sem a hajózást, sem a repülést. Elmondta, Magyarországon a biztonsági előírások a nemzetközi szabályozással összhangban vannak.
Gyurcsány: szólni kell az egészségügy „hazugságairól”
Gyurcsány Ferenc, a DK független képviselője az egészségügy „hazugságainak” nevezte, hogy az ellátás mindenkinek egyenlően, mindenkinek ingyenesen, és a legmagasabb színvonalon jár, a három alapelv ugyanis szerinte nem érvényesíthető egyszerre. Rámutatott: miután az alaptörvényben mindez már nem szerepel, elhárult az alkotmányos akadály ezek megvitatása előtt. Hogy ki, milyen ellátást kap, szerinte meghatározza az intézmény érdeke mellett a beteg kapcsolatrendszere és az, tud-e hálapénzt fizetni az orvosnak.
Az egykori szocialista miniszterelnök – aki elismerte, hogy számos kudarcélményt szerzett a „megrögzöttségek” megváltoztatása terén – szabályozott hozzáférést sürgetett, hogy pontosan tudható legyen: kinek mi jár. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az egészségügy üzlet is - mutatott rá Gyurcsány Ferenc, és az üzleti, valamint a betegérdekek összeegyeztetését szorgalmazta. Bírálta a kormányt, szerinte az egészségügy azért van bajban, mert itt – az oktatással ellentétben – nem csinált semmit a kabinet.
Felszólalására Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára a szocialisták kormányok ténykedését bírálta, a többi közt a vizitdíj bevezetésének szándékát elevenítette fel. Szerinte a baloldali pártoknak tisztázniuk kell, szeretnék-e újra fizetőssé tenni az egészségügyi
Schiffer András (LMP) azt kérdezte Gyurcsány Ferenctől: miért tüntetett az alaptörvény ellen hétfőn, ha a Fidesz-KDNP-vel egy platformra helyezkedve helyesli, hogy annak már nem része a testi és lelki egészséghez fűződő egyenlő jog.
Magyar Péter egyszerre utasítja el a migrációs paktumot és keres kompromisszumot az EU-val, miközben milliárdos bírság és befagyott források nehezítik a helyzetet. Az új kormány előtt kemény döntés áll: engedmény vagy konfrontáció Brüsszellel. De mi is az a migrációs paktum? Most mindent elmondunk!
Ruff Bálint a Partizán képernyőjéről érkezik a Tisza Párthoz.
Kérdés, hogy az új többség mit vár a köztársasági elnöktől?
Kemény 34 aláírás gyűlt rá össze, amiből 12 érvénytelen volt.
Az EU nem fog megvédeni sem minket, sem a népet némi kis antidemokratikus rendezkedéstől.
Csak a Tisza Párt migrációellenes üzenetei jutottak el a nyugati konzervatív influeszerekhez.
A Magyar Ateista Társaság rámutatott, hogy a Tisza-szavazók többsége nem vallásgyakorló, ezért Magyar Péternek a vallástalanok és az ateisták érdekeit is képviselnie kellene.
A rendezői székben Szabó István, a helyszín Budapest.
Karácsony Gergely főpolgármester a Pay&GO bankkártyás fizetési szolgáltatás átadóján hangsúlyozta, a cél, hogy a tömegközlekedés vonzóbb legyen az autózásnál.
