Két számmal leírható a teljes EU-s gazdaság: egyik tragikusabb, mint a másik
Elszomorító gazdasági elemzést közölt a Telegraph.
Akár két fokozattal is javíthatna a kelet-közép-európai államok hitelminősítésén, ha csatlakoznának az eurózónához – közölte a Fitch Ratings. Leginkább Bulgáriának, legkevésbé Csehországnak érné meg bevezetni az eurót, Magyarország köztes eset.
A Fitch Ratings szerint az euró bevezetésének hitelképességi hatása a semlegestől a pozitívig terjedne a közép-európai EU-gazdaságokban, amelyek hitelminősítési besorolása egy, „kivételes esetben” két fokozattal javulhatna a valutauniós csatlakozással. A nemzetközi hitelminősítő hétfőn Londonban ismertetett tanulmánya szerint a cég modellszámításai azt mutatják, hogy az euró meghonosítása Horvátország és Bulgária számára lenne a legkedvezőbb, a csatlakozásból Csehország és Lengyelország húzná a legkevesebb hasznot, Magyarország és Románia pedig „köztes eset”.
A Fitch Ratings egytől hatig terjedő skálát dolgozott ki, amely több kritérium - köztük a nettó külső adósságráta, a magán- és az állami szektor euróban fennálló adósságállomány-rátája és a monetáris politika - alapján méri az euróövezeti csatlakozás potenciális makrogazdasági hasznosságát a hat vizsgált közép- és kelet-európai EU-gazdaságban. Az egyes osztályzat jelzi a legnagyobb, a hatos a legkisebb nemzetgazdasági szintű hasznot. Ezen a mércén Bulgária az egyes, Horvátország a kettes kategóriába került, Magyarország mutatója hármas, Romániáé négyes, Lengyelországé ötös, Csehországé hatos.
A hitelminősítő szerint a „köztes esetnek” számító Magyarországon és Romániában az euróövezeti csatlakozás a független monetáris politika előnyeinek elveszítésével járna. A Fitch Ratings londoni elemzői úgy fogalmaznak azonban, hogy Magyarországon a múltban „feszültségek keletkeztek a monetáris stabilitás és más gazdasági, illetve politikai célkitűzések között”. A hitelminősítő megítélése szerint ennek alapján az euró meghonosítása erősíthetné a magyar monetáris politika hitelességét. A magyar gazdaság erőteljes nyitottsága mindemellett azt is jelenti, hogy Magyarország a kereskedelem és a beruházási tevékenység tranzakciós költségeinek csökkenésével is jól járna az euró bevezetése esetén.
A hitelminősítő hangsúlyozza ugyanakkor azt is, hogy az euróövezeti csatlakozás egyelőre „eltűnt” mind a hat vizsgált közép- és kelet-európai EU-tagállam politikai napirendjéről, és egyikük sem tűzött ki hivatalos időpontot még arra sem, hogy mikor lépne be a valutauniós tagság előtt kötelező ERM II. árfolyamrendszerbe. Más nagy londoni házak is azt valószínűsítik, hogy a belátható előrejelzési távlatban nem várható a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok euróövezeti csatlakozása.
Illusztráció: Bernát Barbara magyar euró-sorozatterve (Facebook)