Pénzügyi államtitkár: Kimagasló a magyar gazdasági növekedés

2016. március 09. 09:26

Balogh László az állami hírtévében hangsúlyozta: az egész évi 2,9 százalékos bővülés meghaladja az európai uniós tagországok átlagát, ami 1,6-1,8 százalék körül alakult. Hozzátette: csökkent a GDP-arányos államadósság is.

2016. március 09. 09:26

A magyar gazdaság növekedése nemzetközi összehasonlításban is kimagasló – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában. Balogh László kifejtette, az egész évi 2,9 százalékos bővülés meghaladja az európai uniós tagországok átlagát, ami 1,6-1,8 százalék körül alakult. 

Hozzátette, a dinamikus növekedésnek sok összetevője van, elsősorban a beruházások és a fogyasztás húzta a gazdaságot, de hozzájárult a külkereskedelmi többlet is. Az államadósság GDP-hez viszonyított százalékos szintje még a korábbi számoknál is kedvezőbb, 75,3 százalék, ami azt jelenti, hogy a múlt évhez képest majdnem egy teljes százalékponttal sikerült csökkenteni az államadósságot – mondta.

A gazdaság jó teljesítményéhez hozzájárult még az ipar 7,2 százalékos növekedése, ezen belül is a járműgyártás, a kiskereskedelem 4,7 százalékos bővülése, valamint a turizmus - fejtette ki. Balogh László megjegyezte, a mezőgazdaság mutatói – a szélsőséges, száraz időjárás okozta terméskiesés miatt – kevésbé alakultak jól, így 12 százalékkal csökkent a mezőgazdaság hozzáadott értéke.

Összesen 36 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
BőröndÖdön
2016. március 09. 14:10
Ja,és köszönjük a 310 feletti Eurót is,plusz a világ legmagasabb ÁFÁját...
gudmen
2016. március 09. 12:04
Chikán erröl beszél lassan két éve..: "– És mi a helyzet a hasonló környezetből induló régiós vetélytársakkal? – A régióbeli versenytársak fejlődési üteme sajnos általában nagyobb, mint a miénk. Ezért is estünk vissza: amíg az ezredforduló környékén még mi voltunk a régió éltanulói, addig mostanra visszacsúsztunk a középmezőnybe. Jól mutatja ezt, hogy amíg másfél évtizede a világgazdasági fórum versenyképességi ranglistájának 29. helyén álltunk, addig most a hatvanadikon tanyázunk. Az a helyzet, hogy Románia és Bulgária is kezd felzárkózni hozzánk ebben a tekintetben, pedig ők korábban jócskán mögöttünk voltak. Ami nem lenne baj, ha ők fejlődnének nagyon gyorsan, de sajnos nem erről van szó, inkább mi maradtunk el a fejlődési ütem tekintetében. – Mi lenne a megoldás erre a problémára? Látható-e, hogy a kormány keresi, mivel lehetne dinamikusabbá tenni a gazdaságot? – Addigra, amikorra jelentősen csökken vagy akár megszűnik az uniós támogatás (a 2020 utáni kohéziós politikáról még folynak a tárgyalások), meg kellene találni azt az üzemanyagot, amellyel tovább lehet működtetni a fejlődés motorjait. Pillanatnyilag nem látszik, hogy a kormány ez irányban mit akar tenni. Az viszont világos, hogy előre akarják hozni az uniós pénzek felhasználását, mert ettől remélik a 2018-as választási győzelem alátámasztását. Nem látom, hogy mivel szeretnék biztosítani a gazdasági növekedést 2018 után. Vannak közgazdászaik, akik úgy számolnak, hogy az olimpia megrendezési jogának elnyerése után az ahhoz kapcsolódó beruházások húzzák majd a gazdaságot. Ezzel kapcsolatban két gondot látok. Egyrészt nem lesz egyszerű elnyerni a rendezés jogát, másrészt kérdés, hogy egy esetlegesen megnyert és megrendezett olimpia után gazdaságilag mi következik. – Vagyis ez a megoldás sem jelenti a szerves gazdasági fejlődést? – Nem. Hiszen ahogy az uniós pénzek felhasználása, úgy az olimpia teremtette mesterséges kereslet sem a gazdaságban gyökerező fejlődés eredménye, így hatásuk csak időleges és korlátozott. Örök kérdés, ami minden olimpiával kapcsolatban felvetődik, hogy mi történik az olimpia végeztével a felépített létesítményekkel. Komoly gondot jelenthet, ha nem tudjuk őket hasznosítani. Láthattunk erre példát, gondoljunk csak a görögökre. – Nem jelenthetne-e megoldást az általános növekedési, termelékenységbeli problémákra, ha az oktatásba, majd erre építve az innovációba fektetne a kormány? – Az előrelépés egyik nélkülözhetetlen útja a hatékony oktatási rendszer felépítése az óvodától a modern szakképzési rendszeren át a felsőfokú oktatásig. Ebben az irányban azonban nagyon régóta nem látni előrelépést. Bizonyos intézkedések történtek: jók is, roszszak is. Nem látni azonban ezek mögött olyan átfogó koncepciót, mint például Finnországban vagy az ázsiai kistigrisek esetében.
HattoryHanzo
2016. március 09. 11:43
"Magyarország gazdasága az Eurostat szerint 3 százalékkal nőtt. Ez a tizedik legjobb uniós adat, de a térség többi államához képest mégis lemaradásban vagyunk." http://mandiner.hu/cikk/20160309_szepen_novekedunk_de_a_terseg_igy_is_lehagy_minket
szamarhegy
2016. március 09. 11:27
Végül is csak 3 millió ember él Mo.-on 50e. nettó/fő/hó jövedelem szint alatt.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!