Az álhírek terjesztésével a vesztünkbe rohanunk: ijesztő gyakorlat terjed a közösségi oldalakon
Négyből három hírt anélkül osztanak meg a felhasználók, hogy elolvasnák. Íme, az álhírek terjedésének pszichológiája.
Döntés született az Index és MTE kontra magyar állam perben: eszerint a véleménynyilvánításhoz való alapjogot megsértette egy magyar bírósági ítélet azzal, hogy a médiaszolgáltató általi tartalmakhoz fűzött kommentekért egyedül a szolgáltatót tette felelőssé. A strasbourgi ítélet nyomán változhat a médiaszolgáltatók kommentekért viselt felelősségének bírósági megítélése.
2010-ben kezdődött egy per, melyben egy magyar ingatlanos cég a szerinte sértő kommentek miatt perelte a kommenteknek helyet adó Index.hu-t. A magyar bíróságok felelőssé tették a médiaszolgáltatót a hozzászólások miatt. Ezért a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete és az Index.hu a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, a magyar államot perelve. Az ügyben strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága ma ítéletet hozott, miszerint a magyar ítélet sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10-es cikkét, a véleménynyilvánítás szabadságát.
Az európai döntés értelmében a magyar ítélet nem mérlegelte kellőképpen a szemben álló érdekeket: a hozzászólók véleménynyilvánítási szabadságát, valamint a cikkben szereplő ingatlanos cég jogát a kereskedelmi jó hírnévhez (utóbbi javára döntve).
A döntés szerint bár sértőek és vulgárisak voltak a hozzászólások, nem minősülnek törvénytelen beszédnek, sőt, közérdeket is szolgáltak, hiszen egy félrevezető üzleti működésre vonatkoztak. A döntés figyelembe vette, hogy a médiaszolgáltatók a kifogásolt kommenteket utólag törölték, így megtették a kellő lépéseket a sértett cég nyilvános rágalmazásának elkerülésében, így nem tehetők egyedüli felelőssé.
A bíróság szerint az ingatlanos cég mellett a médiaszolgáltatók gazdasági érdekeit is figyelembe kell venni, amihez nagyban hozzájárul a hozzászólások nyilvánosságának szabadsága.
A strasbourgi bíróság ezzel az ítélettel ellentmondott korábbi, az észt Delfi portál ügyében hozott ítéletének, amelyben felelőssé tette a portált a kommentekért úgy is, hogy az érintett tiltakozása után eltávolították azokat.