Áder János szerint sem közömbösség, sem igazodási kényszer, sem külső elvárások vagy múló divat okán nem rombolhatjuk le létünk alapját: a szüleinktől kapott tanítást, hitünket, nemzeti önazonosságunkat, összetartozásunk tudatát. A köztársasági elnök a diplomáciai testület hagyományos újévi fogadásán hétfőn a budapesti Művészetek Palotájában elhangzott köszöntőjében rámutatott: az elmúlt év eseményei sok esetben kikezdték az országok közötti párbeszédet, az új kihívásokra nehezen találtak válaszokat. Nehezen értettük meg egymást, mégis, időnként ráleltünk a közös hangra. 2016-ban erre a képességre nagyobb szükség lesz, mint valaha – emelte ki Áder János. Hozzátette: a sokféleség egyetemes kincs, és „a velünk született vagy önként vállalt kötődéseink sokfélék lehetnek”.
Az est népzenei programja kapcsán utalt Kodály Zoltánra és Bartók Bélára, akik hittek egy olyan világban, ahol a nemzeti sajátosságok mind megférnek egymással, és bármelyik nélkül szegényebbek lennénk mi mindannyian. Hittek egy olyan világban, ahol mindenkinek fontos a saját döntése, de megbecsüli a másét. Ahol mindenki tiszteli a másik igazát, de ragaszkodik a magáéhoz. Ahol minden egyediség érték, de minden kölcsönhatás természetes – mutatott rá az államfő. A bemutatandó műsorra utalva hozzátette: a színpadon a magyar népzene és néptánc elismert és ígéretes tehetségei lépnek majd fel. Hozzátette: látni fognak apró gyermekeket is, akik még aligha ismernek olyan kifejezéseket, mint „identitás”, „a nemzetek Európája” vagy „sorsközösség”, de minden porcikájukkal ezt sugározzák majd. Hangjukkal, a mozdulataikkal, az ősi rítusokkal az életet ünneplik – mondta a köztársasági elnök, hozzátéve: a hagyomány, amelyet megelevenítenek, az élet mély szertartásosságáról, ünnepekről és hétköznapokról szól. Magyarul mesél, mégis mindannyiunkról szól – fogalmazott.
Áder János beszéde végén azt kívánta a diplomatáknak, hogy „országaink az előttünk álló évben olyan jól értsék egymás szavát, mint ahogy mi a mai estén és az újévi jókívánságok alkalmával”.