„Sarokba szorított patkányok!” – így fakadt ki az ukrán újoncokra egy toborzó
Nem egyszerű a vágóhídra küldeni embereket – erről beszélt Artem, a toborzótiszt a The Telegraph című lapnak, aki pontosan tudja, mennyire gyűlölik az emberek.
Új leletek és Türk Attiláék régészcsoportjának elmúlt évekbeli kutatásai alapján úgy tűnik: az ősmagyarok pár évtized alatt jutottak el a Volga környékéről a Kárpát-medencéig – írja a Múlt-kor. A magyarok vándorlása összefüggésben van a besenyők megjelenésével, a Kijevi Russzal és a kazárokkal való szövetséggel: a kazárok úgy telepítették át az ősmagyarokat, ahogy később a Magyar Királyság a kunokat.
A Múlt-kor beszámol arról: az elmúlt években a magyar őstörténet-kutatás új fázisába lépett, miután az Urál térségében magyar részről újraindult a kutatás. Ezzel lehetősége nyílt a hazai szakembereknek a már korábban feltárt leletanyagokat és egészen új leleteket vizsgálni. Olyan ásatásokon vehettek részt, amelyek kifejezetten magyar vonatkozással rendelkeznek – írja a történelmi magazin.
A lap arról ír: az Uráli Orosz-Magyar Régészeti Expedíciósorozatot magyar részről Türk Attila, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának munkatársa vezeti. Olyan leletanyagot tártak fel a Volga mentén és az Urál déli területein, amely jelentősen átalakíthatja a honfoglalás előtti időszakról eddig fennálló elméletet.
Követhetővé válik az ősmagyarok nyomvonala
2011-ben az ukrajnai Kremencsukban rendezett 1. Magyar Nemzetközi Szimpóziumon olyan leletanyagok kaptak nyilvánosságot, amelyek bizonyítottan uráli, volgai eredetűek; a 9. század második feléből származnak és nyilvánvaló párhuzamot mutatnak a honfoglalás kori magyar leletanyaggal. A bemutatott tárgyak összeköttetést és haladási irányt, útvonalat rajzolnak ki az Urál és a Kárpát-medencei tartózkodás között. Az új feltevések szerint az Urál nyugati területéről a magyarok elődeinek elmozdulása jóval később történt, mint ahogyan azt eddig feltételezték. A 9. század első harmadánál korábban nincs a magyarok elődeinek megjelenésére utaló jel a térségben. Az ukrajnai leletek előkerülésével végig követhetővé válik a nyomvonal, az időbeni és térbeli hézagok is kitöltődnek. A leletek az írásos emlékekkel is egyezést mutatnak, például VII. (Bíborbanszületett) Konstantin császár A birodalom kormányzásáról című művével.
Az új elmélet szerint a Volgán való átkelés a 9. század első harmadában történhetett meg, így az etelközi tartózkodás sokkal rövidebb ideig tartott, mint ahogy azt az eddigi vezető elmélet feltételezte. A Múlt-kor szerint előfordulhatott, hogy valaki a Volga mentén született a 9. század elején és a Kárpát-medencében hunyt el, már a honfoglalást követően. A magyarok nem bolyongtak, hanem tudatosan mozogtak, és ez a kazár szövetséggel függ össze.
A besenyő nyomulás és a kazár szövetség lehetett a vándorlás okat
A legújabb kutatások megerősítik, hogy a besenyők 8. század végi dél-uráli megjelenése, amit már orosz és kazah régészek jól körvonalaztak a térségben, lehetett a fő ok a vándorlásra. A történelmi portál szerint a kazárok számára a magyarok egy részének áttelepítése a Dnyeper vidékére kiváló védelmi vonalat jelenthetett a szláv törzsekkel, a Kijevi Russzal szemben. Ez nagyjából száz évvel később a besenyőkkel is lezajlott, amiről írott forrás is van. A kazárok úgy cselekedhettek a magyarokkal, ahogy később a Magyar Királyság a kunokkal. Logikusnak tűnik, hogy a magyarok egy része, kazár szövetségben, átköltözhetett a Volga túlsó, nyugati felére. A Volgán való átkelés a mai Szamara városa közelében történhetett meg.
A kutatások mind az ukrajnai és oroszországi területeken, mind a hazai tudományos műhelyekben tovább folynak. Komoly együttműködés zajlik az orosz régészek és a magyar kutatók között, így egyre pontosabb képet kaphatunk arról, hogy a magyarok elődei melyik útvonalon és milyen hatások következtében jutottak el végül a Kárpát-medencébe – összegzi a fejleményeket a Múlt-kor.