2011-ben az ukrajnai Kremencsukban rendezett 1. Magyar Nemzetközi Szimpóziumon olyan leletanyagok kaptak nyilvánosságot, amelyek bizonyítottan uráli, volgai eredetűek; a 9. század második feléből származnak és nyilvánvaló párhuzamot mutatnak a honfoglalás kori magyar leletanyaggal. A bemutatott tárgyak összeköttetést és haladási irányt, útvonalat rajzolnak ki az Urál és a Kárpát-medencei tartózkodás között. Az új feltevések szerint az Urál nyugati területéről a magyarok elődeinek elmozdulása jóval később történt, mint ahogyan azt eddig feltételezték. A 9. század első harmadánál korábban nincs a magyarok elődeinek megjelenésére utaló jel a térségben. Az ukrajnai leletek előkerülésével végig követhetővé válik a nyomvonal, az időbeni és térbeli hézagok is kitöltődnek. A leletek az írásos emlékekkel is egyezést mutatnak, például VII. (Bíborbanszületett) Konstantin császár A birodalom kormányzásáról című művével.
Az új elmélet szerint a Volgán való átkelés a 9. század első harmadában történhetett meg, így az etelközi tartózkodás sokkal rövidebb ideig tartott, mint ahogy azt az eddigi vezető elmélet feltételezte. A Múlt-kor szerint előfordulhatott, hogy valaki a Volga mentén született a 9. század elején és a Kárpát-medencében hunyt el, már a honfoglalást követően. A magyarok nem bolyongtak, hanem tudatosan mozogtak, és ez a kazár szövetséggel függ össze.
A besenyő nyomulás és a kazár szövetség lehetett a vándorlás okat