Zelenszkij szerint 200 ezer európai katonára lesz szükség Ukrajnában a béke garantálására
Az ukrán elnök Davosban figyelmeztette az EU vezetőit, hogy erősítsék meg magukat, mert az amerikaiak távol lesznek, az oroszok pedig közel.
Új leletek és Türk Attiláék régészcsoportjának elmúlt évekbeli kutatásai alapján úgy tűnik: az ősmagyarok pár évtized alatt jutottak el a Volga környékéről a Kárpát-medencéig – írja a Múlt-kor. A magyarok vándorlása összefüggésben van a besenyők megjelenésével, a Kijevi Russzal és a kazárokkal való szövetséggel: a kazárok úgy telepítették át az ősmagyarokat, ahogy később a Magyar Királyság a kunokat.
A Múlt-kor beszámol arról: az elmúlt években a magyar őstörténet-kutatás új fázisába lépett, miután az Urál térségében magyar részről újraindult a kutatás. Ezzel lehetősége nyílt a hazai szakembereknek a már korábban feltárt leletanyagokat és egészen új leleteket vizsgálni. Olyan ásatásokon vehettek részt, amelyek kifejezetten magyar vonatkozással rendelkeznek – írja a történelmi magazin.
A lap arról ír: az Uráli Orosz-Magyar Régészeti Expedíciósorozatot magyar részről Türk Attila, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának munkatársa vezeti. Olyan leletanyagot tártak fel a Volga mentén és az Urál déli területein, amely jelentősen átalakíthatja a honfoglalás előtti időszakról eddig fennálló elméletet.
Követhetővé válik az ősmagyarok nyomvonala
2011-ben az ukrajnai Kremencsukban rendezett 1. Magyar Nemzetközi Szimpóziumon olyan leletanyagok kaptak nyilvánosságot, amelyek bizonyítottan uráli, volgai eredetűek; a 9. század második feléből származnak és nyilvánvaló párhuzamot mutatnak a honfoglalás kori magyar leletanyaggal. A bemutatott tárgyak összeköttetést és haladási irányt, útvonalat rajzolnak ki az Urál és a Kárpát-medencei tartózkodás között. Az új feltevések szerint az Urál nyugati területéről a magyarok elődeinek elmozdulása jóval később történt, mint ahogyan azt eddig feltételezték. A 9. század első harmadánál korábban nincs a magyarok elődeinek megjelenésére utaló jel a térségben. Az ukrajnai leletek előkerülésével végig követhetővé válik a nyomvonal, az időbeni és térbeli hézagok is kitöltődnek. A leletek az írásos emlékekkel is egyezést mutatnak, például VII. (Bíborbanszületett) Konstantin császár A birodalom kormányzásáról című művével.
Az új elmélet szerint a Volgán való átkelés a 9. század első harmadában történhetett meg, így az etelközi tartózkodás sokkal rövidebb ideig tartott, mint ahogy azt az eddigi vezető elmélet feltételezte. A Múlt-kor szerint előfordulhatott, hogy valaki a Volga mentén született a 9. század elején és a Kárpát-medencében hunyt el, már a honfoglalást követően. A magyarok nem bolyongtak, hanem tudatosan mozogtak, és ez a kazár szövetséggel függ össze.
A besenyő nyomulás és a kazár szövetség lehetett a vándorlás okat
A legújabb kutatások megerősítik, hogy a besenyők 8. század végi dél-uráli megjelenése, amit már orosz és kazah régészek jól körvonalaztak a térségben, lehetett a fő ok a vándorlásra. A történelmi portál szerint a kazárok számára a magyarok egy részének áttelepítése a Dnyeper vidékére kiváló védelmi vonalat jelenthetett a szláv törzsekkel, a Kijevi Russzal szemben. Ez nagyjából száz évvel később a besenyőkkel is lezajlott, amiről írott forrás is van. A kazárok úgy cselekedhettek a magyarokkal, ahogy később a Magyar Királyság a kunokkal. Logikusnak tűnik, hogy a magyarok egy része, kazár szövetségben, átköltözhetett a Volga túlsó, nyugati felére. A Volgán való átkelés a mai Szamara városa közelében történhetett meg.
A kutatások mind az ukrajnai és oroszországi területeken, mind a hazai tudományos műhelyekben tovább folynak. Komoly együttműködés zajlik az orosz régészek és a magyar kutatók között, így egyre pontosabb képet kaphatunk arról, hogy a magyarok elődei melyik útvonalon és milyen hatások következtében jutottak el végül a Kárpát-medencébe – összegzi a fejleményeket a Múlt-kor.