MSZP, LMP: Példa nélküli a bérmegállapodás elmaradása

A Magyar Szocialista Párt szerint példa nélküli, hogy elmaradt a bérmegállapodás. Az ellenzéki pártnak az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében azt írták: Magyarországon negyed évszázada nem volt példa arra, hogy ne szülessen megállapodás a munkavállalók, a munkáltatók, valamint a kormány képviselői között a következő évi minimálbérről.

Úgy fogalmaztak: „döbbenetes, hogy Orbán Viktor kormánya a 2015-ös bértárgyalásokon még arról sem volt hajlandó megállapodni, hogy a minimálbér 2018-ra érje el a létminimum összegét”. Ezzel a döntéssel „végleg cserben hagyta” azt a több millió embert, aki a családjukkal együtt nem tud kijönni a fizetéséből – tették hozzá.

Ugyanakkor „örömmel tapasztalták”, hogy van olyan szakszervezet Magyarországon, amely valóban a munkavállalók érdekében lép fel, ebből következően nem fogadta el az idei bérajánlatot – jegyezték meg. Bebizonyosodott, hogy a magyar munkavállalók érdekeit ma egyedül a Magyar Szakszervezeti Szövetség képviseli – írták, hangsúlyozva: ahogy a legnagyobb szakszervezeti tömörülés, úgy az MSZP sem fogadja el, hogy a dolgozó magyar emberek nélkülözzenek.

Azzal, hogy a magyar kormány huszonöt éve először önállóan hirdeti ki a minimálbér jövő évi összegét, „az elképesztő méretű dolgozói szegénység és brutális mértékű elvándorlás” minden felelősségét magára vállalta – közölte az MSZP. 

LMP: Nem lesz bérfelzárkóztatás

Az LMP szerint a kormány nemet mondott arra a szakszervezeti kérésre, hogy kezdődjenek tárgyalások a minimálbér létminimumhoz való felzárkóztatásáról, ezért 2018-ban sem lesz elég 8 óra munka ahhoz, hogy legalább a megélhetéshez szükséges pénzt meg lehessen keresni.

Szél Bernadett, az ellenzéki párt társelnöke keddi, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a bértárgyalások utolsó fordulóján sem sikerült minden fél számára elfogadható minimálbér-emelésben megállapodni, így a legnagyobb szakszervezeti konföderáció, a Magyar Szakszervezeti Szövetség aláírása nélkül született egyezség a tárgyaló felek között.

Az LMP szerint elfogadhatatlan az, hogy a minimálbér a szegénységi küszöb alatt van, és nem biztosít a megélhetéshez elegendő jövedelmet. Amióta a kormány megadóztatta a minimálbért, az OECD-országok közt Magyarországon kell a legtöbbet adózni a legkisebb bér után - olvasható a társelnök közleményében. Hozzátette: a vállalkozók terheinek növelése nélkül csak az adó-és járulékterhek csökkentésével lehetséges a minimálbér felzárkóztatása a létminimumhoz, amivel a minimálbér nettó értéke egy lépésben 90 ezer forint fölé nőhetne.

Megállapodás nincs, aláírás van

Bruttó 111 000 forintos jövő évi minimálbérről és bruttó 129 000 forintos garantált bérminimumról írt alá egyezséget három munkaadói szervezettel és két szakszervezeti szövetséggel Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára kedden Budapesten.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának egy tagja, a Magyar Szakszervezeti Szövetség nem ért egyet a tárgyalások során kialakult javaslatokkal, és nem vett részt az aláíráson. Így a konzultációs fórumon nem született megállapodás, a tagok döntő többsége írta alá az egyezséget.