A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulása ügyében benyújtott, az Alkotmánybíróság által alaptörvény-ellenesnek nyilvánított népszavazás kezdeményezője. Bodnár József mindenképpen Strasbourgig megy, mivel szerinte a kezdeményezés először zöld utat kapott, ám „félúton leállították”.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulása ügyében benyújtott, az Alkotmánybíróság által alaptörvény-ellenesnek nyilvánított népszavazás kezdeményezője, mert vélekedése szerint sérült a népszavazáshoz való állampolgári joga – erről Bodnár József hétfőn tájékoztatta az MTI-t.
Mint fogalmazott, mindenképpen Strasbourgig megy, mivel kezdeményezett egy népszavazást, ami először zöld utat kapott, ám „félúton leállították”.
Hozzátette: akkor tud ténylegesen a strasbourgi bírósághoz fordulni, ha kézhez kapja a Kúria október 27-i második, a népszavazást megtagadó döntéséről szóló végzést.
A Kúriának azt követően kellett megváltoztatnia június végi hitelesítő határozatát, hogy az Alkotmánybíróság szeptember 15-én megállapította: a kérdés a költségvetést érinti, ezért abban nem lehet népszavazást tartani. Idén áprilisban Bodnár József, a Vasutasok Szakszervezete vezető tisztségviselője magánemberként kezdeményezett népszavazást arról: a nőkhöz hasonlóan a férfiak is nyugdíjba vonulhassanak negyven év munka után.
Bodnár József elmondta: a jogszabálynak megfelelően, három napon belül meg fogja semmisíteni az eddig összegyűjtött 109 761 aláírást, amint kézhez kapja a Kúria döntését.
Bodnár József kitért arra, hogy a Kúria határozatában szereplő, rá kirótt, tízezer forintos eljárási illetéket nem áll szándékában megfizetni. Ezt azzal indokolta, hogy „egyszer már megnyerte ezt az ügyet, ugyanez a Kúria szakmai döntést hozva már megírta részére, hogy a döntés ellen jogorvoslatnak helye nincs, az illetéket az állam viseli”. Mint fogalmazott, nonszensz, hogy most azt mondják, neki kell fizetnie az illetéket.
A népszavazás kezdeményezője tájékoztatott arról is, hogy az MTI-hez is eljuttatott nyílt levélben fordult az Ab-hoz, amelyben „égbekiáltóan igazságtalannak” nevezte a testület döntését. A levélben Bodnár József kiemeli Stumpf István alkotmánybíró különvéleményét. Stumpf István nem értett egyet a Kúria döntésének megsemmisítésével, véleménye szerint vissza kellett volna utasítani a Kúria döntését megtámadó alkotmányjogi panaszt, mivel az azt benyújtók esetében nem állt fenn a törvény szerinti érintettség – áll a levélben.
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Lesz itt elnökválasztás, de még népszavazás is.
K. Gábor telefonján, illetve a számítógépén pedofiltartalmakat is találtak, ezért mondták ki bűnösnek gyermekpornográfia miatt is – tudta meg a Magyar Nemzet.
Felmerül a kérdés, hogy vajon ők értik bizonyos szavak jelentését?
Az ukrán állampolgárok egy népszavazáson dönthetnének a a következő elnök személyéről és a békeszerződés elfogadásáról.
A már szokásosnak tekinthető fenyegetőzés mellett azonban a Tisza-vezér beszéde ezúttal új elemeket is hozott.
Nem hagyták szó nélkül Magyar Péter karácsonyi „PR-interjúját”.
Az Európai Bizottság elnöke bízik a legjobbakban.
A bizonyítás veszélyeztetése és az ismételt bűnelkövetés lehetősége miatt döntöttek a hosszabbítás mellett.
