Lengyelország leeresztette az új Vasfüggönyt: példátlan méretű erődrendszer emelkedik a határon
A miniszterelnök is megszólalt.
A nyugati sajtó a Skandináviában egyre gyakoribb migránsellenes támadások ellenére a kelet-közép-európai államokat, kiváltképp Magyarországot állítja be rasszistának, holott a statisztikák és a kutatások is ellentmondanak ennek - írta hétfőn a Wprost, lengyel jobbközép hetilapban Jaroslaw Gizinski.
A nyugati sajtó a Skandináviában egyre gyakoribb migránsellenes támadások ellenére a kelet-közép-európai államokat, kiváltképp Magyarországot állítja be rasszistának, holott mind a bűnügyi statisztikák, mind a szociológiai kutatok ellentmondanak ennek - írta hétfőn a Wprost, lengyel jobbközép hetilapban Jaroslaw Gizinski.
A lap Magyarországgal rendszeresen foglalkozó szerkesztője kiemeli: Magyarország, amely a nyugati sajtóban „a paternalista Brüsszellel vitázó országként” már hagyományosan a bűnbak szerepét tölti be, a migrációs válság kérdésében is az marad.
A nyugati lapok az EU keleti országait a menekültkvóta elutasítása miatt bírálják, Werner Faymann osztrák kancellár, a magyar határzárral kapcsolatban, egyenesen odáig ment, hogy Magyarországnak „fasiszta hajlamokat tulajdonít” – emlékeztet Gizenski. Kiemeli, hogy nyugatnak kapóra jött László Petra gáncsolása, mert „ideálisan felhasználható volt” ahhoz, hogy a térségünket rasszistának állítsák be, miközben „a migránsokat befogadó Nyugat-Európa mintha a tolerancia világa lenne”.
Gizinski – többek között a World Values Survey nemzetközi összehasonlító kutatás adataival érvelve – egyértelmű visszaélésnek minősíti azt, hogy Nyugaton a közép-európai térség társadalmainak intoleranciájáról és idegenellenességéről beszélnek. Rámutat, hogy bár Magyarországon az idén több mint 300 ezer migráns vonult át, egyetlen olyan támadás sem érte őket, mint amilyenek most Németországban vagy Svédországban történnek.
A Wprost szerkesztője a nyugaton hangoztatott vádak egyik forrásaként egyes kelet-közép-európai szakértőket és politikusokat jelöl meg, köztük a magyar szocialistákat, akik „arra számítanak, hogy a belpolitikai vita nemzetközi színtérre helyeződik át, és így nyomást gyakorolhatnak az általuk bírált magyar kormányra”.