„Magukkal hozzák a konfliktust” – menekültügyi kerekasztal az MCC-ben

Migrációs vitát tartottak a Mathias Corvinus Collegiumban: Lattmann Tamás nemzetközi jogász, Dezső Tamás asszirológus, Orbán Balázs, a Századvég kutatási igazgatója és Maróth Miklós történész, akadémikus vitatták meg a történelminek mondható jelenség körülményeit.

A beszélgetés elején a résztvevők abban egyetértettek, hogy a migráció a jelenkori Európa és Magyarország legfontosabb kérdése, ami meghatározza a következő pár száz év történéseit. Éppen ezért fontos megértenünk a jelenség gyújtópontját, okait és mozgatórugóit. Elengedhetetlen az ide érkezők motivációjának és a fogadó közeg, Európa beállítottságának az ismerete. „Ezért hoztuk létre az MCC–vel közösen a Migrációkutató Intézetet” – emelte ki Orbán Balázs, az új intézet főigazgatója.

„Ellenünk fordul a saját egyezményünk”

Lattmann Tamás szerint az elkövetkezendő hónapok feladata, hogy megértsük, egy ilyen mértékű kívülről érkező hatás hogyan érinti az európai rendszert és annak – ilyen értelemben véve – alrendszereként működő Magyarországot. Egyvalamit azonban leszögezett: mi Magyarországról csak egy apró szeletkéjét látjuk a folyamat egészének, és még kisebb az a terület, amelyre hatással lehetünk. Éppen ezért nemzeti hatáskörbe tartozó eszközökkel nem lehet kezelni a helyzetet. Globális megoldás kell. 

Egészen más perspektívából látja a folyamatot Dezső Tamás. Szerinte a válság gyújtópontja a muszlim világ szunnita gerincének a megroppanása. Valakik belenyúltak a Közel–Kelet azon területébe, amihez nem értettek, felbolygatva ezzel az ottani viszonylagos egyensúlyt. Majd kisebb gondolkodás után helyesbített: vagy nagyon érettek hozzá. Mindenesetre, amíg nem rendezi a konfliktusokat az az erő, aki generálta, Európa ki lesz téve a menekültválságnak.

Maróth Miklós egészen egyszerűen abban látja a probléma gyökerét, hogy míg az elmúlt években a Közel–Kelet népessége megháromszorozódott, addig Európa lakossága csak egyre csökken. Ilyen értelemben a migránshullámok törvényszerűnek mondhatóak. Orbán Balázs szerint a menekültválságot a 2. világháború után kialakított, mára már aktualitását vesztett menekültügyi jogrendszer katalizálja. „Ellenünk fordult a saját Genfi Egyezményünk”. 

Épp az elől menekülnek, ami miatt egymásnak esnek a táborban

Dezső Tamással ellentétben Lattmann nem tulajdonít nagy szerepet a külső felhajtó erőknek, szerinte a Közel–Kelet destabilizációjának belső okai vannak. Mindenesetre leszögezte: a forrásánál kell kezelni a problémát, és ez azoknak az országoknak a felelőssége, akik képességeik és erejük szerint megtehetik. Dezső szerint a menekültválság olyan, mint egy fekete lyuk: Görögországban „beszippantja” a migránsokat és Németországban „kiköpi”. Dezső a saját statisztikai adatait taglalva rámutatott arra az ellentmondásra, hogy korábbi ellenséges csoportok együtt jönnek Európába, egymás mellett alszik a menekülttáborban síita, szunnita és keresztény. „Mindenki menekül mindenki elől”– sóhajtott fel Dezső Tamás, majd hozzátette: a Szíriában dezertőrökként számon tartott menekültek hozzák magukkal a konfliktust, hiszen épp amiatt esnek egymásnak a táborban, ami elől menekülnek – célzott a menekülttáborokra jellemző etnikai és vallási alapú összetűzésekre. 

Maróth Miklós osztotta Dezső véleményét: az Európa határaira érkezők nem menekültek. Túl sok köztük a férfi. Ha menekültek lennének, nagyjából egyenlő arányban lennének nők és férfiak, gyerekek és felnőttek. De a „menekültek” túlnyomó többségben 18 és 34 év közötti férfiak.

„Angliában a muszlimok 80 százaléka mindent elutasít ami angol, kivéve ha az útlevélről van szó”

Maróth Miklós szerint felmérés bizonyítja, hogy nem lehet integrálni a muszlimokat. Angliában a muszlimok 80 százaléka olyannyira nincsen integrálva, hogy mindent elutasít ami angol, egy valamit kivéve, amit úgy hívnak, hogy útlevél. Maróth hangsúlyozta, hogy ha egy ország nagy számban fogad be idegeneket, annak két végkimenetele lehet. A betelepülők vagy asszimilálódnak, vagy a házigazdák hagyják el a területet. Így volt ez a románokkal és a magyarokkal is Erdély kapcsán – emlékeztetett a magyar történelem fájó pontjára Maróth. 

Dezső Tamás szerint sem lehetséges az integráció, hiszen az asszimilációnak a muszlim nők jogainak a kiterjesztésével kellene kezdődnie. Mivel a nők elnyomásának vallási alapjai vannak, ez aligha lehetséges. Arról nem is beszélve, hogy már több mint ezer éve így vannak ezzel. 

Lattmann Tamás nem volt ennyire pesszimista az integrációval kapcsolatban. Úgy gondolja, hogy azok, akik a Közel–Keletről érkeznek, könnyen integrálhatóak, hiszen onnan azért jönnek el, mert ott rossz nekik és azt szeretnék ami itt van. Kiemelte, hogy az integráció során meg kell értetni Európának a menekültekkel, hogy itt azért ilyen a világ, mert „nem azt csináljuk, amit ti 300 éve”.

Az Iszlám Állam szüzekkel dolgozik, a terroristák lenyomozhatatlanok

A biztonságpolitikai kockázat kérdéskörét Dezső Tamás vetette fel. Szerinte ha ezer migráns közül csak egy terrorista, akkor a statisztikák szerint már 220–an az országban vannak. Soha nem volt még ilyen magas a biztonságpolitikai kockázat az országban. Az Iszlám Állam olyan muszlimokat képez ki terroristának, akik eddig a tévében egy–egy véresebb jelenetnél eltakarták a szemüket. Lenyomozhatatlan, hogy ki terrorista és ki nem. 

Orbán Balázs már kicsit árnyaltabban látja a helyzetet. Szerinte az Iszlám Államnak kellemetlen, hogy a „világ legjobb és legigazságosabb” államából a hívők tömegei vándorolnak el a hitetlenek közé. Szerinte inkább a bármikor aktivizálható alvó sejtek jelentenek kockázatot.

Lattmann Tamás szerint azonban semmiféle extra biztonságpolitikai kockázattal nem kell számolnunk, hiszen Európában is épp annyi hülye van, mint a muszlim bevándorlók között. Így ugyanakkora annak az esélye, hogy európai robbant valahol, mint hogy muszlim. 

Maróth: A muszlim világnak nincs Rómája

A kerekasztal–beszélgetés résztvevői abban egyetértettek, hogy a menekültválság megoldása csak is a probléma forrásának kezelése lehet. A probléma forrása nem más, mint a Közel–Kelet destabilizáltsága. De mitől puskaporos hordó a térség? Maróth Miklós úgy gondolja, hogy Európában azért van már huzamosabb ideje béke, mert az összes konfliktusát a Közel–Keletre importálta.

Dezső Tamás szerint a véres konfliktusok oka, hogy a muszlim világnak nincs olyan magállama, mint például a szláv népeknek Oroszország, vagy a távol–keleti államoknak Kína. Ha pedig nincs magállam, nincs döntőbíró sem. Maróth Miklós végezetül hozzátette: nemhogy magállama nincs a közel–keleti országoknak, de Rómája sem. Ezért a vallási ellentétek is rendre áthidalhatatlan konfliktusokhoz vezetnek a térségben.