Alapképzéseken átlagosan 36, osztatlan szakokon pedig csaknem 39 százalékos a lemorzsolódás aránya a felsőoktatásban, s ebben még benne sincs az a több tízezer fiatal, aki „csak” a nyelvvizsga hiánya miatt nem tud diplomát szerezni – írja a Magyar Nemzet.
Jelentősen csökkent az elmúlt években, de még így is nagyon magas a lemorzsolódás a magyar felsőoktatásban – értesült a Magyar Nemzet.
Míg az OECD 2008-as Education at a Glance elemzése 45 százalékra becsülte a lemorzsolódás mértékét hazánkban, mostanra sikerült 40 százalék alá szorítani az arányt, de a hallgatóknak még mindig több mint harmada képtelen megszerezni a diplomáját.
A legfrissebb, idei adatokról Stéger Csilla, az Oktatási Hivatal (OH) felsőoktatási főosztályvezetője egy közelmúltbeli szakmai konferencián közölte: a 2009–2010-es tanévben alapképzésre beiratkozók közül a hallgatók 49,5 százaléka jutott el sikeresen a képzés végéig.
Rosszabb a helyzet az osztatlan szakokon
Stéger Csilla hozzátette: az adatgyűjtéskor már az abszolutóriumot is sikeres végzésnek tekintették, nem vették figyelembe a záróvizsgát vagy a nyelvvizsga hiányát, tehát ebben a sikeres 49 százalékban még mindig lehetnek olyan hallgatók, akik végül nem kapnak diplomát.
Osztatlan szakok esetén még lesújtóbbak a számok: a vizsgált évfolyamnak mindössze 23,3 százaléka végzett sikeresen, 38,7 százalék lemorzsolódott, a hallgatók durván harmada pedig még mindig tanul, pedig a képzési idő az esetek többségében már rég letelt.
Mesterszakon viszont jobbak vagyunk
Mesterszakokon azonban kifejezetten sikeresek a hallgatók: ezen a szinten a fiatalok több mint háromnegyede (78,2 százalék) időben befejezte a tanulmányait, a menet közben kilépők aránya három százalék alatt van, a túlfutók aránya mindössze egyszázalékos, és csak a diákok 17,8 százaléka morzsolódott le. A legrosszabb arány az informatikát jellemzi: itt a felvett hallgatók 52 százaléka lemorzsolódott.
Az Educatio Nonprofit Kft. 2013-as adatai szerint az OECD-tagállamokban a fiatalság 62 százaléka tanul tovább a felsőoktatásban, de csupán 39 százalékuk szerzi meg a vágyott papírt. Ismeretes, az Európa 2020 stratégia célkitűzése, hogy a fiatalok 40 százaléka diplomás legyen.
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
Hazánk már a világ legjobbjainak az öt százalékában.
A lengyelek szerint az Európai Unió számára a biztonság minden lehetséges dimenzióban kiemelt jelentőséget kap majd.
Sean Pennt nagyon aggasztja az, hogy a két politikus hasonlóan gondolkozik számos fontos geopolitikai kérdésben.
És azt a kérdést senki fel sem teszi magának, hogy ez az ország egyébként miért is kap EU-s pénzeket – vagy ha ők kapnak, akkor velünk pontosan mi is a baj. Kohán Mátyás írása.
Az EU prioritásáról nyilatkoztak.
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
