Alapképzéseken átlagosan 36, osztatlan szakokon pedig csaknem 39 százalékos a lemorzsolódás aránya a felsőoktatásban, s ebben még benne sincs az a több tízezer fiatal, aki „csak” a nyelvvizsga hiánya miatt nem tud diplomát szerezni – írja a Magyar Nemzet.
Jelentősen csökkent az elmúlt években, de még így is nagyon magas a lemorzsolódás a magyar felsőoktatásban – értesült a Magyar Nemzet.
Míg az OECD 2008-as Education at a Glance elemzése 45 százalékra becsülte a lemorzsolódás mértékét hazánkban, mostanra sikerült 40 százalék alá szorítani az arányt, de a hallgatóknak még mindig több mint harmada képtelen megszerezni a diplomáját.
A legfrissebb, idei adatokról Stéger Csilla, az Oktatási Hivatal (OH) felsőoktatási főosztályvezetője egy közelmúltbeli szakmai konferencián közölte: a 2009–2010-es tanévben alapképzésre beiratkozók közül a hallgatók 49,5 százaléka jutott el sikeresen a képzés végéig.
Rosszabb a helyzet az osztatlan szakokon
Stéger Csilla hozzátette: az adatgyűjtéskor már az abszolutóriumot is sikeres végzésnek tekintették, nem vették figyelembe a záróvizsgát vagy a nyelvvizsga hiányát, tehát ebben a sikeres 49 százalékban még mindig lehetnek olyan hallgatók, akik végül nem kapnak diplomát.
Osztatlan szakok esetén még lesújtóbbak a számok: a vizsgált évfolyamnak mindössze 23,3 százaléka végzett sikeresen, 38,7 százalék lemorzsolódott, a hallgatók durván harmada pedig még mindig tanul, pedig a képzési idő az esetek többségében már rég letelt.
Mesterszakon viszont jobbak vagyunk
Mesterszakokon azonban kifejezetten sikeresek a hallgatók: ezen a szinten a fiatalok több mint háromnegyede (78,2 százalék) időben befejezte a tanulmányait, a menet közben kilépők aránya három százalék alatt van, a túlfutók aránya mindössze egyszázalékos, és csak a diákok 17,8 százaléka morzsolódott le. A legrosszabb arány az informatikát jellemzi: itt a felvett hallgatók 52 százaléka lemorzsolódott.
Az Educatio Nonprofit Kft. 2013-as adatai szerint az OECD-tagállamokban a fiatalság 62 százaléka tanul tovább a felsőoktatásban, de csupán 39 százalékuk szerzi meg a vágyott papírt. Ismeretes, az Európa 2020 stratégia célkitűzése, hogy a fiatalok 40 százaléka diplomás legyen.
A legalább részben külföldről finanszírozott szervezetekről készül törvényt hozni a grúz parlament, ami ellen nagy erőkkel tüntet az ellenzék, ugyanakkor a kormány támogatói is utcára vonultak. A nyugati hatalmak csóválják a fejüket.
Pedig nem volt könnyű dolga.
Az Európai Bizottság nem csinált titkot belőle, hogy a jövőben „rövidebb pórázon” tartaná a tagállamokat.
Az Európai Külkapcsolati Tanács igazgatója, Mark Leonard interjút adott a Die Pressének.
A helyünkön vagyunk tehát, elődeink évszázados álma valósult meg. De jól tudtuk-e használni a kezünkbe adott lehetőséget?
Adam Kadirov arról híresült el világszerte, hogy tavaly szeptemberben egy grozniji börtönben megvert egy Korán-égetéssel vádolt orosz férfit.
Régebben kíváncsiak voltak a véleményemre, mostanában nem kérdeztek, de nem is tudnék sok jót mondani. Interjú.
Kis-Benedek József tartja, a NATO és Oroszország is tisztában van vele, hogy egy atomháborúnak csak vesztesei lehetnek.
