Az LMP egy hónap után nyomkövetőt tenne a menedékkérőkre

Az LMP vasárnap 24 pontból álló javaslatcsomagot mutatott be a menekülthelyzet javításáért, amelyek egyebek mellett lehetővé tennék, hogy válsághelyzet esetén nyomkövető berendezéssel figyeljék meg azokat a menedékkérőket, akiknek egy hónap alatt nem sikerült lefolytatni a menekültügyi eljárását.

Schiffer András, az ellenzéki párt társelnöke és frakcióvezetője vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján kifejtette, javaslataik közül 15 vonatkozik a probléma belföldi kezelésére, egy részük a rendőrség, valamint a menekültügyi intézményrendszer kapacitásainak növelését célozza, míg a továbbiak a jelenleginél szélesebb tájékoztatási kötelezettséget írnak elő az államnak, valamint lehetővé teszik a menedékkérők hatékonyabb nyomon követését.

Az LMP - az MTI-hez eljuttatott részletes tájékoztatása alapján - például a háromszorosára, mintegy 25 milliárd forintra emelné a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) költségvetését, a BÁH-nak egyúttal előírnák, hogy nyújtson kötelező egészségügyi ellátást a meneküttáborokban. A rendőrségnek további plusz tízmilliárd forintot biztosítanának, a pénzből háromezer rendőrrel lenne bővíthető az állomány. Az LMP emellett új táborok építését is szükségesnek tartja az érintett közösségek beleegyezésével, Schiffer András ugyanakkor azok számáról, illetve költségeiről nem fogalmazott meg konkrétumokat.

Az ellenzéki párt szeretné továbbá azt is elérni, hogy a menekülteket lehetőség szerint anyanyelvükön tájékoztassák, továbbá köteleznék a kormányt, hogy félévenként tegyen menekültügyi jelentést az Országgyűlésnek. Az LMP nemzetbiztonsági megfontolásból szélesebb hatáskört biztosítana a hatóságoknak a menedékkérők ujjlenyomatának és arcképének rögzítéséhez, továbbá – a korábban említett feltételek szerint – lehetővé tennék a menedékkérők nyomkövetését, mivel megengedhetetlennek tartják, hogy az állam nem tud semmit a hollétükről.

Schiffer András kérdésre válaszolva erről azt mondta: lehet, hogy egyelőre csak átlagosan egy hetet töltenek el Magyarországon a leginkább „átvándorlóként” jellemezhető menedékkérők, ugyanakkor nem lehet tudni, a jövőben „miként változik a széljárás”.

A fentieken kívül az ellenzéki párt a tranzitzónák és Ausztria között közlekedő tranzitjáratokkal tenné lehetővé a menedékkérők közlekedését, valamint szigorítaná az embercsempészek büntetését. 

Az LMP emellett kizárólag a bejegyzett egyházaknak tenné lehetővé a tranzitzónákba történő bejárást, ezzel is megakadályozva a „szélsőséges szekták, garázsmecsetek” befolyását - mondta Schiffer András, aki mindezek mellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a menekültválság kezelésének az Európai Unió határain túl kell kezdődnie. A párt szerint ezért elvárható, hogy a NATO biztosítson védelmet a törökországi, jordániai és libanoni, több millió embert befogadó táboroknak.

Szeretnék továbbá elérni, hogy a menekültek kvóták szerinti elosztásába az Egyesült Államok és Kanada is kapcsolódjon be, az unió pedig egységesítse a menekültkérelmek kezelésének gyakorlatát, valamint a biztonságosnak tekinthető országok listáját. Az EU-nak és az Egyesült Államoknak emellett célzott fejlesztési stratégiát kellene kialakítania a menekülteket kibocsátó országok megsegítésére – fejti ki a párt tájékoztatásában, amelyben arra is kitérnek, cseh mintára a jelenlegi 23 millió forintról 10 milliárd forintra kellene növelni a nemzetközi fejlesztésre szánt magyar forrásokat.

Az LMP elnöke kiemelte, javaslataik a kormány lépéseivel szemben nem a káosz további növelését célozzák, hanem olyan nemzeti minimum kialakítására törekednek, amely valóban segíthet megoldani a menekültügyi válsághelyzetet. Közölte, javaslataikat hétfőn a parlament elé terjesztik.