Rengeteg szó esett az esetleges egységes kárpát-medencei identitás lehetőségéról is. A hozzászólók legnagyobb része ezt jó iránynak, de kissé idealisztikus és kevéssé valószerű elképzelésnek találta, amelynek kialakulását már a régióhoz tartozó országok Kárpát-medencét jócskán meghaladó összterülete is erőteljesen akadályoz. A Kárpát-medence szakkollégiumait a közös diákhagyományok mellett a magyarság és a magyar nyelv köti össze. A magyarság közös identitásának erősítése ezért központi kérdésként került elő. A többségi álláspont értelmében a gazdasági kapcsolatok jobb kihasználása szükséges és lehetséges, ugyanakkor az utóbbi években tapasztalható intézményfejlesztés és a közös ösztöndíjrendszerek is jó irányba mutatnak.
Kéne valamit tenni — közösségépítés és cselekvés
Az ötnapos találkozó végén a problémák azonosításának igényén túl a szakkollégisták társadalmi cselekvésének igénye is felmerült. Az erről szóló vita konklúzióját a szakkollégisták így fogalmazták meg: „úgy érezzük, az utóbbi évek kollégiumok közötti kapcsolatai megértek arra, hogy új, közös céljaink és ügyeink legyenek. Nyitnunk kell például a középiskolások felé, segíteni felsőoktatásba való majdani bekapcsolódásukat azért is, hogy a jövő egyetemistái és szakkollégistái sokszínű társadalmat képviseljenek. De keresnünk kell nem csak a középiskolásokat, hanem a korosztályunk tagjait és közösségeit is, hogy közösen tudjuk definiálni magunkat a társadalomban. Akár egyéni, akár közösségek szintjén fontos foglalkoznunk társadalmi rétegek problémáival, hiszen képességeink szerint szeretnénk szerepet vállalni azok megoldásában. Ez a társadalmi szerepvállalást ma is magunkénak valljuk, jövőbeli megvalósulása kapcsán pedig sok egyéb ötlet és kezdeményezés hangzott el a beszélgetésen”.