„Székelyföld nem létezik” – döbbenetes felvételen, ahogy a román ultrák leszaggatják a székely zászlókat (VIDEÓ)
Külföld
Nem bírtak magukkal a Kolozsvári U szurkolói, miután csapatuk vereséget szenvedett az FK Csíkszeredától.
Ft
Ft
16°C
8°C
Akták
AKTA
Háború Ukrajnában AKTA
Választás 2024 AKTA
Háború Izraelben AKTA
Lengyel választás AKTA
Egymillió Találkozás Napja AKTA
Foci Eb 2024 AKTA
Olimpia 2024 AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024 AKTA
Árvíz 2024 AKTA
Magyar Péter botrányai AKTA
Vagyonnyilatkozatok 2025 AKTA
Pénzügyi beszámolók AKTA
Tusványos 2025 Előfizetés
10. 08.
szerda
Piacgazdaságot és a szegénység felszámolását akarják a szakkollégisták
2015. augusztus 11. 17:29
Piac és verseny, versenyképesség, gazdasági példaképek, munkanélküliség, nyugdíjrendszer, kivándorlás, belső migráció, energiaellátás – ezeket a területeket tartották a kárpát-medencei magyarság legfontosabb gazdasági kihívásainak a Kolozsváron hétvégén megrendezett a Szakkollégiumok XX. Nyári Találkozójának résztvevői. Az egyetemisták a konferencia nemzetpolitikával foglalkozó napján hitet tettek a magyar nemzeti és az európai identitások párhuzamossága mellett is.
2015. augusztus 11. 17:29
A Mandineren korábban már megjelent, Magyarország oktatására fókuszáló vitákon túl a magyarság gazdasági és nemzetpolitikai kihívásaihoz kapcsolódó dilemmákat is átbeszéltek hallgatók a Mikó Imre Szakkollégium és a Rajk László Szakkollégium által közösen megrendezett Szakkollégiumok XX. Nyári Találkozóján.
A gazdasági témában tartott diákelőadások központi témái a magyar régiók közötti különbségek voltak. Az egyik központi hallgatói észrevétel itt az, hogy a szakkollégisták szerint a közép-magyarországi és a többi régió által elért gazdasági teljesítmény között növekszik a különbség. Szerintük ennek következménye az, hogy „a legszegényebb (Észak- Magyarország, Észak- és Dél- Alföld) régiókban élők számára egyre csökken a szegénységből való kitörés esélye”.
A diákok ennél is komplexebb problémának tartják a határok menti gazdaságfejlesztési és oktatási kérdéseket. „Egyre többen járnak át nap, mint nap a határon túlról Magyarországra tanulni. A magyar állam feladata lehetne támogatni, hogy a magyarok például Nagyváradra járhassanak iskolába, ne kelljen Debrecenbe átmenni” — fogalmaz a konferencia-résztvevők közösen megfogalmazott tézisgyűjteménye.
Mik azok a szakkollégiumok?
A szakkollégiumok a magyar tehetséggondozási és elitképzési intézményrendszer unikális elemei, amelyeket az egyetemi hallgatók számára együttélésre, közös szakmai munkára és önkormányzatiságra épülő közösséget kínálnak. Ma Magyarországon és a nagyobb határon túli városokban is számos különböző mérettel, szakmai irányultsággal és intézményi működéssel léteznek szakkollégiumi. A szakkollégiumi mozgalom közös alapját ugyanakkor szinte mindig a fenti három pillér valamiféle kombinációja adja meg.
Méltányos versenyt akarnak.
A szakkollégiumi mozgalom számos különböző szakmában alkotó diákközösséget tömörít magába — ebből pedig szinte természetesen következik, hogy a gazdaságpolitikai alapállások-ideológiai alapállások is markánsan különböztek. Erre jól rátapintott a gazdaságpolitikai nap közös vitája is, amelyen három gazdaságpolitikai programot mutattak be és vitattak meg, melyek közül a jelenlévőknek választani kellett.
Az első program a szolidaritásra, újraelosztásra épülő társadalmi igazságosságra, illetve a lesüllyedt rétegek támogatására és a munkaerőpiaci integrációjukra épült. A második tervezet ezzel szemben egy piacpárti program volt, amely a tisztességes versenyre, beruházások növelésére, állami szolgáltatások hatékonyságának fejlesztésére irányult. A harmadik alternatívaként a szervezők egy provokatív elemeket tartalmazó csomagot mutattak be: ez felvetette, az örökösödési adó rátájának jelentős növelését és ezzel együtt másfajta adók csökkentését, az ingyenes internetet, és az alapjövedelem lehetőségét is. A szavazás alapján a piacpárti program mellett döntöttek a kollégisták.
A szakkollégisták többsége tehát úgy gondolta, hogy érdemes lehet a piacgazdaság szabályai szerint működtetni az ország gazdaságát, ugyanakkor arról is szó esett, hogy kapitalizmus társadalmi elfogadottságát szélesíteni kellene, például a pénzügyi kultúra fejlesztésével, vagy a magyar családok bevonásával a gazdasági életbe.
Többször felmerült egy szélesebb tulajdonosi réteg megteremtésének, egy újbóli, a középosztály tulajdonszerzését elősegítő privatizáció lebonyolításának igénye is. Sokan szólaltak fel ugyanakkor azzal, hogy az ország egyik legégetőbb bajának a több millió kilátástalan körülmények között élő embert kell tekintenünk. Szerintük őket akár támogatásokkal, akár a munkaerőpiacra való integráció különböző eszközeivel, de mindenképpen segíteni kell.
Nyári Szakkollégiumi Találkozók
A Nyári Szakkollégiumi Találkozókat, vagyis a NYATA-t 1985 óta rendezik meg egy-két évi rendszerességgel. Az első, még rendszerváltás előtt megrendezett találkozókon erőteljes politikai üzenetek fogalmazódtak meg a szakkollégisták és a konferenciára ellátogató ellenzéki értelmiség részéről. Érdekesség, hogy az 1985-ben Szarvason megrendezett első találkozót rögtön a IV. NYATA-ként hirdették meg, ezzel „annak érdekében, hogy a KISZ és az állampárt felé minél meggyőzőbb legyen a rendezvény szervezése” és megszerezzék a szükséges engedélyeket. A második, 1987-ben Pápán megrendezett találkozó bizonyos szempontból a Fidesz megalakulásának közvetlen előzménye
Egyszerre magyar, kárpát-medencei és európai? És román?
A NYATA egy teljes napot szentelt a geopolitika és a nemzetek együttélésének kérdéskörére. A nemzetpolitikai panel központi gondolata az volt, hogy a magyar identitás nem kizáró tényező: párhuzamosan rendelkezhetünk más nemzeti identitásokkal és az európai identitást is több hallgató létező tényezőként nevezte meg. A legfontosabb állítás szerint „az egyén számára különösen fontos, hogy ezek harmonikusan megférjenek egymás mellett”.
Rengeteg szó esett az esetleges egységes kárpát-medencei identitás lehetőségéról is. A hozzászólók legnagyobb része ezt jó iránynak, de kissé idealisztikus és kevéssé valószerű elképzelésnek találta, amelynek kialakulását már a régióhoz tartozó országok Kárpát-medencét jócskán meghaladó összterülete is erőteljesen akadályoz. A Kárpát-medence szakkollégiumait a közös diákhagyományok mellett a magyarság és a magyar nyelv köti össze. A magyarság közös identitásának erősítése ezért központi kérdésként került elő. A többségi álláspont értelmében a gazdasági kapcsolatok jobb kihasználása szükséges és lehetséges, ugyanakkor az utóbbi években tapasztalható intézményfejlesztés és a közös ösztöndíjrendszerek is jó irányba mutatnak.
Kéne valamit tenni — közösségépítés és cselekvés
Az ötnapos találkozó végén a problémák azonosításának igényén túl a szakkollégisták társadalmi cselekvésének igénye is felmerült. Az erről szóló vita konklúzióját a szakkollégisták így fogalmazták meg: „úgy érezzük, az utóbbi évek kollégiumok közötti kapcsolatai megértek arra, hogy új, közös céljaink és ügyeink legyenek. Nyitnunk kell például a középiskolások felé, segíteni felsőoktatásba való majdani bekapcsolódásukat azért is, hogy a jövő egyetemistái és szakkollégistái sokszínű társadalmat képviseljenek. De keresnünk kell nem csak a középiskolásokat, hanem a korosztályunk tagjait és közösségeit is, hogy közösen tudjuk definiálni magunkat a társadalomban. Akár egyéni, akár közösségek szintjén fontos foglalkoznunk társadalmi rétegek problémáival, hiszen képességeink szerint szeretnénk szerepet vállalni azok megoldásában. Ez a társadalmi szerepvállalást ma is magunkénak valljuk, jövőbeli megvalósulása kapcsán pedig sok egyéb ötlet és kezdeményezés hangzott el a beszélgetésen”.
Helyet kell teremteni a magyar oktatási rendszerben a valódi tudást adó terepi oktatásnak!
Magunk is beláthatjuk: a legtöbb tanórán felvetett kérdés nem a való élet, hanem az iskolai tananyag kategóriában jelent meg a gondolkodásunkban. Nánay Mihály írása.
Orbán Viktor kivédhetetlen jobbost vitt be a Tisza Pártnak: ezt nem fogják tudni kimagyarázni
Belföld
Lassan a brüsszeli országjelentések összes ajánlása megjelenik a Tisza programjában.
Ez az ellenzéki támadás is kudarcba fulladt: a KSH friss adatai szerint a korábban mértnél is nagyobb mértékben csökkent a szegénység Magyarországon
Hónapokon át próbálta az ellenzék hitelteleníteni a Központi Statisztikai Hivatalt, azt állítva, hogy manipulálják a családok életkörülményeit mérő adatokat. Nemhogy több, hanem kevesebb ember él a szegénység kockázatával fenyegetve, mint ahogy korábban mérték. Szalai Piroska elemzése.
Ebben is megcáfolták Magyar Pétert: közgazdász rántotta le a leplet több mítoszról is
Sebestyén Géza posztjában egyszerre cáfolta meg mind a kivándorlási, mind a hiányos nyelvtudással kapcsolatos tévhiteket.
Célt tévesztett a politikai támadás: befejeződött a revízió a KSH-nál, nem hogy csökkentek volna, de még javultak is a szegénységi adatok
Revízió után tisztább a kép – és még kevesebben élnek szegénységben. Íme a KSH szegénységi adatai revíziójának eredménye.
Futkos a hideg a brüsszeli elit hátán: Orbán a szövetségeseivel hamarosan mindent megakadályozhat
A Le Figaro szerint elkezdtek komolyan aggódni az EU-ban.
Figyelmeztetést adott az uniós biztos: „Nem vagyunk háborúban, de békében sem”
Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos szerdán Strasbourgban hangsúlyozta: Oroszország vív háborút Ukrajna ellen, nem pedig fordítva.
Összesen 19 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Tintamin
2015. augusztus 12. 07:09
Piacgazdasagot lehet akarni, de nalunk nincs ra igeny. Irban felismerte, hogy a magyar utalja a versenyt, az ugyeskedes, urambatyamozas jobban illik hozza.
Mert ahol verseny van, ott nem lehet kistafirozni a haverokat, ellopni a kozpenzt.
Válasz erre
2
1
bunko_jobbos
2015. augusztus 11. 20:26
Hát igen, látszik, hogy közgázosok meg fiatalok: nem látják az igazi problémákat. Ui. nekünk jelenleg egy igazi van: a népesedés. Az, hogy hogy élünk meg ilyen csak a 100. a sorban, ha közben kihalunk. A GDP folyamatosan növekszik, valamikor megközelítjük majd az EU-átlagot. De kit érdekel? Persze fontos, de ehhez képest lényegtelen. Persze tudom, hogy kik tanítják a fiatalságot (úgy általában is, de a közg. "elit" kritikán aluli. Tőlük nem fogják az igazi kérdéseket megkapni. Aztán majd ha 60 évesek lesznek ezek a fiatalok, a többségük rájön majd, de akkor már késő lesz. A gyerekeik Angliában, meg csadorban.
Válasz erre
2
2
hátakkor
2015. augusztus 11. 18:48
"Piacgazdaságot akarnak a szakkollégisták "
Teljes siker, lehet más célok után nézniük. Pl. télen hideg legyen, nyáron meleg.
Válasz erre
3
2
Greffiti
2015. augusztus 11. 18:17
Európának már nincsenek értékei. Gazember, amerikai érdekeket kiszolgáló árulói vannak. Éppen most csinálnak Európából Afrikát.
Válasz erre
6
2