Két út áll az Európai Unió előtt: az egyik a történet végét jelentené
Egyre világosabb, Orbán Viktor miért hangoztatja régóta, hogy a brüsszeli politika irányát meg kell változtatni.
Piacgazdaságot és a szegénység felszámolását akarják a szakkollégisták
2015. augusztus 11. 17:29
Piac és verseny, versenyképesség, gazdasági példaképek, munkanélküliség, nyugdíjrendszer, kivándorlás, belső migráció, energiaellátás – ezeket a területeket tartották a kárpát-medencei magyarság legfontosabb gazdasági kihívásainak a Kolozsváron hétvégén megrendezett a Szakkollégiumok XX. Nyári Találkozójának résztvevői. Az egyetemisták a konferencia nemzetpolitikával foglalkozó napján hitet tettek a magyar nemzeti és az európai identitások párhuzamossága mellett is.
2015. augusztus 11. 17:29
A Mandineren korábban már megjelent, Magyarország oktatására fókuszáló vitákon túl a magyarság gazdasági és nemzetpolitikai kihívásaihoz kapcsolódó dilemmákat is átbeszéltek hallgatók a Mikó Imre Szakkollégium és a Rajk László Szakkollégium által közösen megrendezett Szakkollégiumok XX. Nyári Találkozóján.
A gazdasági témában tartott diákelőadások központi témái a magyar régiók közötti különbségek voltak. Az egyik központi hallgatói észrevétel itt az, hogy a szakkollégisták szerint a közép-magyarországi és a többi régió által elért gazdasági teljesítmény között növekszik a különbség. Szerintük ennek következménye az, hogy „a legszegényebb (Észak- Magyarország, Észak- és Dél- Alföld) régiókban élők számára egyre csökken a szegénységből való kitörés esélye”.
A diákok ennél is komplexebb problémának tartják a határok menti gazdaságfejlesztési és oktatási kérdéseket. „Egyre többen járnak át nap, mint nap a határon túlról Magyarországra tanulni. A magyar állam feladata lehetne támogatni, hogy a magyarok például Nagyváradra járhassanak iskolába, ne kelljen Debrecenbe átmenni” — fogalmaz a konferencia-résztvevők közösen megfogalmazott tézisgyűjteménye.
Mik azok a szakkollégiumok?
A szakkollégiumok a magyar tehetséggondozási és elitképzési intézményrendszer unikális elemei, amelyeket az egyetemi hallgatók számára együttélésre, közös szakmai munkára és önkormányzatiságra épülő közösséget kínálnak. Ma Magyarországon és a nagyobb határon túli városokban is számos különböző mérettel, szakmai irányultsággal és intézményi működéssel léteznek szakkollégiumi. A szakkollégiumi mozgalom közös alapját ugyanakkor szinte mindig a fenti három pillér valamiféle kombinációja adja meg.
Méltányos versenyt akarnak.
A szakkollégiumi mozgalom számos különböző szakmában alkotó diákközösséget tömörít magába — ebből pedig szinte természetesen következik, hogy a gazdaságpolitikai alapállások-ideológiai alapállások is markánsan különböztek. Erre jól rátapintott a gazdaságpolitikai nap közös vitája is, amelyen három gazdaságpolitikai programot mutattak be és vitattak meg, melyek közül a jelenlévőknek választani kellett.
Az első program a szolidaritásra, újraelosztásra épülő társadalmi igazságosságra, illetve a lesüllyedt rétegek támogatására és a munkaerőpiaci integrációjukra épült. A második tervezet ezzel szemben egy piacpárti program volt, amely a tisztességes versenyre, beruházások növelésére, állami szolgáltatások hatékonyságának fejlesztésére irányult. A harmadik alternatívaként a szervezők egy provokatív elemeket tartalmazó csomagot mutattak be: ez felvetette, az örökösödési adó rátájának jelentős növelését és ezzel együtt másfajta adók csökkentését, az ingyenes internetet, és az alapjövedelem lehetőségét is. A szavazás alapján a piacpárti program mellett döntöttek a kollégisták.
A szakkollégisták többsége tehát úgy gondolta, hogy érdemes lehet a piacgazdaság szabályai szerint működtetni az ország gazdaságát, ugyanakkor arról is szó esett, hogy kapitalizmus társadalmi elfogadottságát szélesíteni kellene, például a pénzügyi kultúra fejlesztésével, vagy a magyar családok bevonásával a gazdasági életbe.
Többször felmerült egy szélesebb tulajdonosi réteg megteremtésének, egy újbóli, a középosztály tulajdonszerzését elősegítő privatizáció lebonyolításának igénye is. Sokan szólaltak fel ugyanakkor azzal, hogy az ország egyik legégetőbb bajának a több millió kilátástalan körülmények között élő embert kell tekintenünk. Szerintük őket akár támogatásokkal, akár a munkaerőpiacra való integráció különböző eszközeivel, de mindenképpen segíteni kell.
Nyári Szakkollégiumi Találkozók
A Nyári Szakkollégiumi Találkozókat, vagyis a NYATA-t 1985 óta rendezik meg egy-két évi rendszerességgel. Az első, még rendszerváltás előtt megrendezett találkozókon erőteljes politikai üzenetek fogalmazódtak meg a szakkollégisták és a konferenciára ellátogató ellenzéki értelmiség részéről. Érdekesség, hogy az 1985-ben Szarvason megrendezett első találkozót rögtön a IV. NYATA-ként hirdették meg, ezzel „annak érdekében, hogy a KISZ és az állampárt felé minél meggyőzőbb legyen a rendezvény szervezése” és megszerezzék a szükséges engedélyeket. A második, 1987-ben Pápán megrendezett találkozó bizonyos szempontból a Fidesz megalakulásának közvetlen előzménye
Egyszerre magyar, kárpát-medencei és európai? És román?
A NYATA egy teljes napot szentelt a geopolitika és a nemzetek együttélésének kérdéskörére. A nemzetpolitikai panel központi gondolata az volt, hogy a magyar identitás nem kizáró tényező: párhuzamosan rendelkezhetünk más nemzeti identitásokkal és az európai identitást is több hallgató létező tényezőként nevezte meg. A legfontosabb állítás szerint „az egyén számára különösen fontos, hogy ezek harmonikusan megférjenek egymás mellett”.
Rengeteg szó esett az esetleges egységes kárpát-medencei identitás lehetőségéról is. A hozzászólók legnagyobb része ezt jó iránynak, de kissé idealisztikus és kevéssé valószerű elképzelésnek találta, amelynek kialakulását már a régióhoz tartozó országok Kárpát-medencét jócskán meghaladó összterülete is erőteljesen akadályoz. A Kárpát-medence szakkollégiumait a közös diákhagyományok mellett a magyarság és a magyar nyelv köti össze. A magyarság közös identitásának erősítése ezért központi kérdésként került elő. A többségi álláspont értelmében a gazdasági kapcsolatok jobb kihasználása szükséges és lehetséges, ugyanakkor az utóbbi években tapasztalható intézményfejlesztés és a közös ösztöndíjrendszerek is jó irányba mutatnak.
Kéne valamit tenni — közösségépítés és cselekvés
Az ötnapos találkozó végén a problémák azonosításának igényén túl a szakkollégisták társadalmi cselekvésének igénye is felmerült. Az erről szóló vita konklúzióját a szakkollégisták így fogalmazták meg: „úgy érezzük, az utóbbi évek kollégiumok közötti kapcsolatai megértek arra, hogy új, közös céljaink és ügyeink legyenek. Nyitnunk kell például a középiskolások felé, segíteni felsőoktatásba való majdani bekapcsolódásukat azért is, hogy a jövő egyetemistái és szakkollégistái sokszínű társadalmat képviseljenek. De keresnünk kell nem csak a középiskolásokat, hanem a korosztályunk tagjait és közösségeit is, hogy közösen tudjuk definiálni magunkat a társadalomban. Akár egyéni, akár közösségek szintjén fontos foglalkoznunk társadalmi rétegek problémáival, hiszen képességeink szerint szeretnénk szerepet vállalni azok megoldásában. Ez a társadalmi szerepvállalást ma is magunkénak valljuk, jövőbeli megvalósulása kapcsán pedig sok egyéb ötlet és kezdeményezés hangzott el a beszélgetésen”.
„Fel kell lépni a politikai diszkrimináció ellen az egyetemeken” – szakértő a Mandinernek
Jogi és pszichológiai segítséget is nyújt a világnézetük, politikai hitvallásuk miatt hátrányt szenvedett hallgatóknak a Transzparens Oktatásért Projekt – mondta el lapunknak Németh Benedek Áron, a szervezet munkatársa.
„Pedofilvédők!” – üvöltötte az a Szabó Tímea, aki a saría-gyermekházasságokat engedélyező iszlámot „toleránsnak” nevezte
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
Döntöttek Lvivben: Ukrajna mindenképp EU-tag lesz, már csak az időponton vitatkoznak
Külföld
Magyarország véleménye senkit sem érdekelt.
Sokak félelme igazolódott be: kiderült, mennyi magyar iskolát zártak be az elmúlt időszakban Szlovákiában
Elkeserítő a helyzet.
„Gonosz” adómentesség, indokolatlan 13. és 14. havi nyugdíj: Bokros Lajos elszabadult, megvédte a tiszás megszorítócsomagot
Belföld
A volt pénzügyminiszter kiállt Magyar Péterék programja mellett.
„Attól lesz igazán jó egy iskola, hogy van identitása” – Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos a Mandinernek
Belföld
A szakember hétről hétre járja az országot, hogy igazgatókkal, pedagógusokkal és szülőkkel találkozzon, meghallgassa tapasztalataikat. Erről a küldetéséről és a mentorhálózat céljairól beszélgettünk vele.
Kerkez a Liverpool új sztárja: imádják a szurkolók ezért a jelenetért (VIDEÓ)
Sport
Ebben nagyjából minden benne van.
Összesen 19 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Tintamin
2015. augusztus 12. 07:09
Piacgazdasagot lehet akarni, de nalunk nincs ra igeny. Irban felismerte, hogy a magyar utalja a versenyt, az ugyeskedes, urambatyamozas jobban illik hozza.
Mert ahol verseny van, ott nem lehet kistafirozni a haverokat, ellopni a kozpenzt.
Válasz erre
2
1
bunko_jobbos
2015. augusztus 11. 20:26
Hát igen, látszik, hogy közgázosok meg fiatalok: nem látják az igazi problémákat. Ui. nekünk jelenleg egy igazi van: a népesedés. Az, hogy hogy élünk meg ilyen csak a 100. a sorban, ha közben kihalunk. A GDP folyamatosan növekszik, valamikor megközelítjük majd az EU-átlagot. De kit érdekel? Persze fontos, de ehhez képest lényegtelen. Persze tudom, hogy kik tanítják a fiatalságot (úgy általában is, de a közg. "elit" kritikán aluli. Tőlük nem fogják az igazi kérdéseket megkapni. Aztán majd ha 60 évesek lesznek ezek a fiatalok, a többségük rájön majd, de akkor már késő lesz. A gyerekeik Angliában, meg csadorban.
Válasz erre
2
2
hátakkor
2015. augusztus 11. 18:48
"Piacgazdaságot akarnak a szakkollégisták "
Teljes siker, lehet más célok után nézniük. Pl. télen hideg legyen, nyáron meleg.
Válasz erre
3
2
Greffiti
2015. augusztus 11. 18:17
Európának már nincsenek értékei. Gazember, amerikai érdekeket kiszolgáló árulói vannak. Éppen most csinálnak Európából Afrikát.
Válasz erre
6
2