Megemlékeztek a pénteken elhunyt Szabad Györgyről, a rendszerváltás utáni első szabadon választott Országgyűlés elnökéről hétfőn a képviselők. Napirend előtt a vasárnapi zárva tartásról, a menekülttáborokról és a bérekről esett szó: az LMP-s Szél Bernadettől Kövér László elvette a szót, mert frakciótársai táblákat tartottak fel.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke megemlékezett a július 3-án, életének 91 évében elhunyt Szabad Györgyről. Elmondta, hogy a Széchenyi-díjas történész, akadémikus életútja a 20. század történelmének hű lenyomata. Az Aradon született politikus a második világháború alatt munkaszolgálaton volt, később a Független Kisgazda Párt tagja lett, majd részt vett az 1956-os forradalomban.
A házelnök közölte, Szabad György az MDF alapító tagjaként a rendszerváltás meghatározó alakja volt, tevékenyen részt vett a demokratikus jogállami intézményrendszer kialakításában, hatalmas tudásával hozzájárult a többpárti demokráciába történő békés átmenet közjogi kérdéseinek tisztázásához. Hozzátette: 1996-ban a Magyar Demokrata Néppárt tagja lett, 2001-ben vonult vissza az aktív politizálástól.
L. Simon: ha négymillió szegény van, akkor ki vásárolna vasárnap?
Tóbiás József (MSZP) bírálta, hogy a határidőkre hivatkozva a Nemzeti Választási Iroda (NVI) visszautasította az MSZP népszavazási kérdését a vasárnapi zárva tartásról, mondván a honlapján közzétett információk nem minősülnek hitelesnek. Csalással vádolta a kormánypártokat, az irodát pedig azzal, hogy adminisztratív eszközökkel akadályozza a szocialisták kezdeményezését. Értékelése szerint a Jobbik kezdeményezésére – szerepel a programjában – fogadták el a vasárnapi zárva tartásáról szóló törvényt, pedig már akkor látszott, hogy a társadalom jelentős része - jelenleg 73 százaléka – nem ért egyet azzal.
L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára rámutatott, hogy a KDNP volt a kezdeményező, és a szocialista politikus össze akarja mosni a kormánypártokat a Jobbikkal, ezzel a szélsőséges politikai erővel, amikor azt állítja ő volt a kezdeményező.
Felhívta a figyelmet az értékrendi eltérésre: a szocialisták zárva tartásról beszélnek, míg a kormány pihenőnapról, mert szerintük mindenkinek jár egy nap, amikor pihenhetnek. Hozzátette: a szocialisták a multik, míg a kormánypártok a munkavállalók érdekeit nézik. Ha azt mondják, hogy 4 millió szegény él az országban, miért követelik, hogy vasárnap is lehessen vásárolni? – kérdezte. Az államtitkár a jogállamisági durva támadásaként értékelte, hogy az MSZP támadja a NVI-t. Szerinte be kell tartani az eljárásjogi szabályokat.
LMP: Bérrendezésre van szükség!
Szél Bernadett (LMP) közölte, aki a Fideszre szavaz, arra szavaz, hogy 20 évig „csórók” maradunk. Hozzátette: erős Magyarországot csak jó bérekért dolgozó emberek tudnak felépíteni, és a bérrendezéshez nulla forint hitel kellene. Nem álmodozni kellene, meg a Várba költözni, meg válogatott gazemberek zsebéit közpénzzel kitömni, mintegy 500 milliárd forint kidobása helyett béreket kellett volna rendezni – tette hozzá.
Hol ég a ház ebben az országban? – tette fel a kérdést a képviselő, majd frakciótársai táblákat tartottak fel Induló vállalkozások, alkalmazottak; Kivándorolni kényszerülő százezrek; Közszféra dolgozói, óvodai, iskolai dolgozók, köztisztviselők; A dolgozói szegénység áldozatai: szociális és egészségügyi dolgozók, bölcsődei dolgozók, ápolók, orvosok feliratokkal.
Kövér László azt kérte, sürgősen tegyék el „a bohóckodásra utaló papírokat”, majd megvonta a szót.
Harrach: A népvándorlás által monokulturális zárványok alakulnak ki
Harrach Péter (KDNP) az elmúlt ülésszak eseményeiről, a segítséget igénylő társadalmi csoportok hozott döntésekről beszélt. Ezek között említette, a brókerbotrány kárvallottjainak kártalanítását, a bírósági végrehajtókról szóló törvényt, a családi csődvédelmet, a vasárnapi munkakényszer megszüntetését. A bevándorlás kapcsán kettős felelősségről beszélt: a bajba jutott emberek segítésének kötelezettségéről, valamint Európa nemzeti közösségei iránti felelősségről, mert a népvándorlás által nem multikulturális társadalmak, hanem monokulturális zárványok alakulnak ki.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára elmondta, a 2013-as gazdasági fordulat után a kormány fokozottan tudott odafigyelni a nehéz helyzetben lévőkre. Hozzátette, 241 ezerrel csökkent a szegénységnek kitette emberek száma, 130 ezerrel kevesebb embernek van lakhatással kapcsolatos fizetési hátraléka, többen tudnak elmenni nyaralni.
A Jobbik bezárná a menekülttáborokat
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a menekülttáborok zárttá tételét, hosszabb távon pedig a városokon kívülre költöztetését javasolta. Szóvá tette, hogy a pár nappal ezelőtt a debreceni befogadóállomásnál történt rendbontás után a 150 kitörő migráns közül 8 őrizetbe vétel után mindenki szabad lábon van. Szerinte az önállóan működő határőrség helyett a kerítés részmegoldás. Bírálta a balliberális oldalt, mert még szavazati jogot is adnának a bevándorlóknak.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ismertetése szerint idén, vasárnap estig 71 800 jogszerűtlen határátlépés történt, 71 287 Magyarország és Szerbia határán. Közölte, Magyarországnak idén 15 milliárd forintnyi pluszkiadást jelent a bevándorlás.
Szerinte Magyarország könnyen kerülhet harapófogóba, ha déli bevándorlási nyomás kiegészül a nyugatról való visszaküldésekkel. Közölte, hogy 15 600 illegális bevándorló visszaküldésének szándékéról tájékoztattak a nyugati államok, de Magyarország a szándékot vitatja.
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Dévényi István és Gajdics Ottó vitája.
Deutsch Tamás kemény választ adott Lakos Eszternek az Európai Parlamentben.
A reform 2025 májusától lép életbe.
„Nem fogjuk hagyni, nem élhet vissza a képviselői hatalmával” – üzenték meg a Tisza Párt elnökének.
Nagy Bandó mesélt a Fidesz iránti rajongásáról.
A harmadik világháború lenne a következménye.
Nem a Tisza árad, hanem „a közönségesség és a durvaság”.
