A Külügyminisztérium álláspontja szerint akárhová építhetünk kerítést, ám ez a lépés semmi esetre sem értelmezhető úgy, hogy Magyarország egyoldalúan eldöntötte, hol van a hármas határpont, azaz a szerb-horvát határ vonalának kezdőpontja. A szerbek és a horvátok ugyanis majd' hetven éve vitatkoznak határterületi szakaszokon, a magyar kerítés vonala tehát akár diplomáciai bonyodalmakat is okozhat.
Diplomáciai bonyodalmat is okozhat a déli határkerítés, amelynek építését hétfőn kezdte meg a Magyar Honvédség. Ha ugyanis a 175 kilométeresre tervezett határzár csak a szerb-magyar hosszában készül el, akkor bizony Szerbia felől lukas maradhat a végén: a faramuci helyzet oka egy régi, 1947-ig visszanyúló, ám máig nem rendezett határvita a szerbek és a horvátok között. A vita meglétéről már értesülhetett a szélesebb magyar közvélemény is, áprilisban sokan beszámoltak a hippi miniállam, Liberland megalapításáról - a kérdéses illetőségű terület is ennek a határvitának a szülötte.
A déli határkerítés szempontjából azért érdekes a helyzet, mert az egyik vitatott terület éppen a szerb-horvát-magyar hármas határon van. Ahogy a Duna elhagyja Magyarországot, tőle keletre a szerbek ellenőrzik ugyan a területet, ám Horvátország is magáénak tudja azt mindmáig (a lenti képen a legészakibb, sárgával jelölt terület). Ha a Dunáig építjük meg a határzárat, azt a horvátok úgy értelmezhetik, hogy a szerb határváltozat mellett foglalunk állást.
Megkérdeztük a Külügyminisztériumot, hogy nem okozhat-e feszültséget a horvátokkal, ha a szerb álláspont szerinti hármashatárig építjük meg a határzárat. A következő válasz érkezett:
„Nem Magyarország és egykori Jugoszlávia közös határvonala a vitatott, hanem a szerb-horvát határvonalé, azaz Magyarország szemszögéből a magyar-szerb-horvát hármashatár találkozási pontja. Ebből következően, ha Magyarország saját területén biztonsági határzárat épít, az egyaránt történhet a Szerbiával vagy a Horvátországgal közös határ mentén, ehhez egyikőjük hozzájárulása sem szükséges. Fontos kihangsúlyozni továbbá, hogy ez a lépés semmi esetre sem értelmezhető úgy, hogy Magyarország egyoldalúan eldöntötte, hol van a hármas határpont, azaz a szerb-horvát határ vonalának kezdőpontja. Tekintettel arra, hogy a technikai részleteket illetően a Belügyminisztérium álláspontja irányadó, javasoljuk a tárca megkeresését is a témában.”
Megfogadtuk a tanácsot, kérdéseinket a belügynek is feltettük - ám sovány választ kaptunk: „Tájékoztatjuk, hogy a témával kapcsolatban az eddigi Kormányinfókon elhangzottakon túl nem áll módunkban további részleteket közölni.”
*
Illusztráció: Dunai Szigetek
Annak ellenére, hogy nem értek egyet Donald Trump belpolitikai programjával, politikai stílusával, Európát illető gazdasági elképzeléseivel, számítok arra, hogy elnökként változást hozhat az egyre elviselhetetlenebb állóháborúban.
A Faktum tényellenőrző portál egyik legutóbbi elemzésében arra igyekezett választ adni, van-e ténybeli alapja Orbán Viktor globális és uniós politikai állításainak.
Trump nemzeti politikája egyértelmű terjeszkedési szándékot jelez, amely nem békét hozna, hanem újabb konfliktusokat teremtene.
A csendben visszavonult Lovrencsics Gergő egy interjúban felidézte, milyen „állapotok” uralkodtak Szerhij Rebrov idején a Ferencváros öltözőjében.
A leköszönő demokrata elnök több olyan intézkedést is hozott, amely a magyar gazdaságnak lórúgással ért fel.
A tárca felszólította a MOK-ot, hogy fejezze be a lakosság biztonságos betegellátásba vetett bizalmának öncélú megingatására irányuló tevékenységét.
Stargate (Csillagkapu) néven ötszázmilliárd dollár értékben építenek ki infrastruktúrát a mesterséges értelem kutatása érdekében.
Már európai nagyhatalomnak képzelik magukat.
