Módosítani fogja a Migrációs Stratégiát a kormány

Ahogy arról korábban írtunk, a Belügyminisztérium által kidolgozott, Orbán Viktor által aláírt 2013-as Migrációs Stratégia egészen más hangot üt meg a bevándorlás általános kérdéseiben, mint amit a kormánypárt politikusai, konzultációs kérdései és plakátjai manapság használnak. Míg Orbán Viktor általában elítéli a bevándorlást, addig a stratégia kifejezetten támogatná a legális formáit. Az ellentmondásról, és annak lehetséges feloldásáról Kovács Zoltán kormányszóvivőt kérdeztük.

A stratégia szövege egyértelműen leszögezi, hogy Magyarország számára elfogadható, sőt kívánatos a „a legális migráció minden formája”, valamint hogy Magyarország „hatékony kommunikációval elősegíti, hogy a társadalom tagjai hiteles információhoz jussanak a migrációs folyamatokról, és ezáltal csökkenjenek az e folyamathoz kapcsolódó előítéletek”. Ugyanebben a dokumentumban szerepelnek a következő sorok is: „nemzetgazdasági, valamint demográfiai indokokból is szükséges élénkíteni az országba gazdasági céllal, keresőtevékenység folytatásával, valamint tudásalapú migráció érdekében beutazók körét és számát”.

Igaz rendkívül nehéz manapság különbséget tenni aközött, hogy a menekültekről, a „megélhetési” vagy „gazdasági” migránsokról, esetleg általában a bevándorlókról esik-e szó a kormánykommunikációban, mi mégis kigyűjtöttünk pár olyan szakaszt Orbán Viktor beszédeiből, ahol nem a szűkebben az egyik területről, hanem általában a bevándorlásról beszél, feltételezhetően ideértve a legális migráció különböző formáit is:

„Itt egy kőkemény, a bevándorlást legkevésbé sem támogató hatósági- és belpolitikát fogunk folytatni a jövőben is.” (külképviselet-vezetői értekezlet, 2014)

„Az EU-n belül biztosítani kell a munkaerő szabad áramlását, az unión kívülről érkező bevándorlást azonban le kell állítani, jelentősen le kell fékezni.” (MTA, 2014)

„A gazdasági bevándorlás rossz dolog Európában, nem szabad úgy tekinteni rá, mintha annak bármi haszna is lenne, mert csak bajt és veszedelmet hoz az európai emberre, ezért a bevándorlást meg kell állítani, ez a magyar álláspont. (...)  Ugyanakkor nagyon határozottan világossá kell tenni, hogy mi nem fogjuk megengedni, legalábbis amíg én vagyok a miniszterelnök addig biztosan nem, és amíg ez a kormány van, addig biztosan nem fog megtörténni, hogy a bevándorlók célpontjává váljon Magyarország. (...) Nem akarunk tőlünk különböző, kulturális tulajdonságokkal és háttérrel rendelkező jelentős kisebbséget látni magunk között, Magyarországot szeretnénk Magyarországként megtartani.” (Párizs, 2015 január)

„Az más dolog, hogy nem bevándorlóbarát. Most azt kérik számon, miért nem amellett érvelünk a kérdőívekben, hogy szeretni kell a bevándorlókat. Aztán miért is kellene, mikor az emberek inkább veszélyként és fenyegetésként élik meg?” (Kossuth Rádió, 2015)

„A miniszterelnök erre reagált a fenti szavakkal, hozzátéve: ő inkább bevándorlótábornak hívná a létesítményt, mivel szerinte a menekülteket befogadjuk, a bevándorlókat viszont elküldjük.” (Debrecen, 2015)

Kovács: Módosulhat a stratégia

Kovács Zoltán kormányszóvivőt arról kérdeztük, hogy érvényesnek tartja-e a kormány a Migrációs Stratégia irányelveit, illetve ha nem, tervezik-e annak módosítását. Azt is kérdeztük, hogy a nemzeti konzultáció, illetve a bevándorlással kapcsolatos kormányplakátok a kormány szerint megfelelnek-e annak a kitételnek, mely szerint Magyarország „hatékony kommunikációval elősegíti, hogy a társadalom tagjai hiteles információhoz jussanak a migrációs folyamatokról, és ezáltal csökkenjenek az e folyamathoz kapcsolódó előítéletek”.

Kérdéseinkre reagálva Kovács elmondta: a hosszú hónapok, évek alatt kimunkált stratégia „felfogását maga a valóság, az élet írta felül”, mikor évről évre egyre több menedékkérő érkezett az országba. (A stratégia egyébként nem a menekültek, menedékkérők helyzetéről, hanem a legális bevándorlásról szól – a szerk.) Kovács szerint egyébként már az első Orbán-kormány idején is egyértelművé tették, hogy az esetlegesen felmerülő külső munkaerő-igény kielégítésekor elsősorban is a kárpát-medencei dimenzióban gondolkodnak; a népesedési problémákat pedig hosszú távon a gyermekvállalási kedv növelésével, illetve család-, és gyerekbarát intézkedésekkel igyekeznek elérni.

A plakátkampánnyal kapcsolatban Kovács elmondta: a magyar társadalom szerinte semmivel sem „előítéletesebb”, mint bármely más európai társadalom. „Mindig is azt vallottuk, hogy az előítéletesség ellen leghatékonyabban a valóság tudatosításával, az őszinte, problémákra koncentráló kommunikációval, felelősségteljes lépésekkel/válaszokkal lehet. Az elmúlt hetek-napok történései is ezt bizonyítják: 953000 visszaküldött kérdőív és 52000 online kitöltött kérdőív is ezt bizonyítja” – írta.

Szerinte a „legális migráció” esetében határozottan és egyértelműen különbséget kell tenni az EU belső szabályai alá eső kérdések és az EU-n, illetve Európán kívüli legális bevándorlás között. A Migrációs Stratégia felülvizsgálatát firtató kérdéseinkre elmondta: nem csak a magyar, de az egész európai bevándorlási (és biztonsági) stratégia felülvizsgálatára van szükség, erről döntés is született a múlt heti EU-csúcson, de konkrétan itthon még nem kezdődött meg a felülvizsgálat. „Nyilvánvalóan módosítani kell. A kormány erre egyelőre nem adott formális utasítást, de valamely következő kormányülésen erre sor kerül majd. Most a közvetlen kár-, és veszélyelhárítással foglalkozunk” – összegzett a kormányszóvivő a Mandinernek adott válaszában.