„Két Donald túl sok a politikában” – Donald Tusknak üzent a volt miniszterhelyettes
A Magyarországon politikai menedékjogot kapott Marcin Romanowski világosan fogalmazott.
Orbán Viktor a Kossuth Rádió 180 perc műsorában a bevándorlásról szóló uniós szabályokat kritizálta. Orbán szerint vissza kell venni a kérdést nemzeti hatáskörbe. Azt is hozzátette, hogy azok a menekültek, akik Görögországnál léptek be az EU-ba, és onnan jönnek tovább, már nem politikai menekültek, hanem gazdasági bevándorlók.
Egy ország legelemibb joga, hogy eldöntse, kit enged be – hangoztatta a bevándorlással kapcsolatban Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. A bevándorlásról szóló európai uniós szabályokat kritizálva a kormányfő úgy fogalmazott: „ha nem kényszerítenének ránk életszerűtlen szabályokat, akkor Magyarországon nem lennének menekültek, akik itt vannak, azokat már mind hazaküldtük volna”. Álláspontja szerint vagy vissza kell venni nemzeti hatáskörbe a kérdést, vagy meg kell változtatni a közös európai szabályokat, hogy azok ésszerűek legyenek.
Az Európai Bizottság által felvetett kvótarendszerről azt mondta, az „abban a formájában megbukott”, a tagállami miniszterelnökök június végén el fogják vetni a bizottság javaslatát, és helyette más indítványokat vitatnak meg, amiből kikerekedik majd egy új pozíció.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy akik Magyarországra érkeznek Szerbián keresztül, és Görögországnál léptek be az EU-ba, mire Magyarországra érnek, már nem politikai menekültek - mert nem olyan országból jönnek, ahonnan el kellene menekülni –, hanem megélhetési bevándorlók. Nekik azonban meg kell érteniük: azt a döntést, hogy Magyarország kit enged be közülük, „nekünk, magyaroknak kell meghozni” – jelentette ki a miniszterelnök.
Felhívta a figyelmet arra, hogy Európában bevándorlásügyben több olyan vélemény is megfogalmazódott, amely határozottabb, mint a magyar. Példaként említette a holland miniszterelnök nyilatkozatát, valamint a brit belügyminiszter-asszonyt, akiről úgy fogalmazott, „férfiasabb, mint én ebben az ügyben”. „Több kórus hallatszik egyszerre Európában, és bizony a mi álláspontunknak is nagyon komoly, erős hívei vannak” – jelezte.
A témában indított nemzeti konzultáció kérdőívét a kormányfő korrektnek, fairnek, nyitottnak nevezte. „Az más dolog, hogy nem bevándorlóbarát. Most azt kérik számon, miért nem amellett érvelünk a kérdőívekben, hogy szeretni kell a bevándorlókat. Aztán miért is kellene, mikor az emberek inkább veszélyként és fenyegetésként élik meg?” – kérdezte. Szerinte ezzel szemben a bevándorlás ügyében a magyarországi baloldal azt mondja, „az a jó, ha minél több menekültet beengedünk”.
Orbán Viktor visszautasította a jelenlegi állapot és az 1956-os magyarok helyzete közötti analógia felvetését. Ugyanis 1956-ban sem úgy volt – mondta –, hogy a magyar menekültek Bécsben szabadon „kóricáltak”, hanem létrehoztak egy befogadóállomást, ahová beengedték a magyarokat – vagy befogadó családoknál szállásolták el őket –, akik ezt követően leadták az igényüket, hogy hova szeretnének menni, majd az illetékes állam hatóságai vagy engedélyezték ezt nekik, vagy nem.
Egy másik EU-s témában, az eurózóna ügyében – ami szintén napirenden lesz a következő EU-csúcson – a kormányfő arról is nyilatkozott, hogy körvonalazódik az eurózónán belül egy új intézményrendszer. Az eurózóna államainak szorosabb együttműködésének tervét Magyarország üdvözli, azt azonban nem szeretné, ha kettészakadna a kontinens egy eurózónás ügyeket intéző unióra és a közös pénzt nem használó országok ügyeit intéző EU-ra – ismertette álláspontját.
Az elmúlt öt év kormányzását értékelve a miniszterelnök úgy fogalmazott: öt éven keresztül harcoltak azért, hogy be tudják fejezni a rendszerváltást, ami szerinte sikerült is. Ezen időszak lezárása két szimbolikus eseményének tartja, hogy egy Tisza melletti, többségében cigányok lakta településen munkáért – nem pedig segélyért – tüntettek, valamint hogy bekövetkezett a fair bankok korszaka.
A pénzügyi rendszer stabil, nincs infláció, a rezsi csökkent, a magyar gazdaság jövőjéről mindenki bizakodóan beszél, jönnek a befektetések, javul a külkereskedelmi mérleg – sorolta az eredményeket, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy „még nem úgy élünk, ahogyan szeretnénk”, ezért a válságkezelés, az „erőből érjünk el valamit” helyett „most az okos, higgadt, nyugodt, polgári berendezkedést szolgáló munka ideje érkezett el”. A minisztereitől – mondta – több egyeztetést, több tárgyalást, több konzultációt kért. Közölte, azt kell világossá tenni, hogy ha a kabinet jól végzi a munkáját, akkor több munkahely, kevesebb adó, nagyobb biztonság és kényelmesebb élet lesz. Arra a kérdésre, hogy mi az, amit másképpen csinált volna, azt válaszolta: tízedik éve miniszterelnök, és ha felsorolná az összes hibáját, „itt ülhetnénk még délután is”, a kérdés azonban az, van-e az embernek annyi esze, hogy ne ragaszkodjon a hibáihoz, márpedig a Fidesz-KDNP-nek megvan ez a képessége.
A következő fél év polgári kormányzása két szimbolikus témájának Orbán Viktor az építésügyi szabályrendszer és az adóeljárás átalakítását nevezte meg. Azt mondta: az építésügyi szabályrendszer átláthatatlan, megkeseríti az emberek életét, ezért egy radikális adminisztrációs csökkentést kell végrehajtani. Az adóeljárás területén szintén jobbításra van szükség – közölte. Azt is elmondta a rádióinterjúban, hogy ősszel szeretne egy újabb nemzeti konzultációt, de annak témáját egyelőre nem árulta el.