Aktív Fiatalok: A Jobbik és az LMP a legnépszerűbb a fiatalok között

Az Jobbik és az LMP a legnépszerűbb párt a fiatalok között - derül ki az Aktív Fiatalok 2015-ös gyorsjelentéséből. A társadalmi mobilitás szerény, az elvándorlási kedv nagy, a politikai kiábrándultság nőtt.

Szerény a hallgatók társadalmi mobilitása: a családi háttér és a lakóhely nagyban meghatározza azt a képzési szintet, ameddig eljuthat a hallgató -ezt csak kis részben csökkenti a szociális támogatás, az ösztöndíj, illetve a diákmunka.

A hallgatók 63 százaléka jelezte, hogy rövidebb ideig, 52 százaléka, hogy hosszabb ideig vállalna munkát külföldön, 37 százalék pedig külföldön szeretne letelepedni – áll a jelentésben. Két évvel korábban még csak minden negyedik hallgató tartotta lehetségesnek, hogy külföldön éljen, míg hét százalék biztos volt benne, hogy ez a célja. Az elvándorlási szándék nem függ a társadalmi háttértől, befolyásolja viszont a nyelvtudás, és a korábbi külföldi munka- vagy tanulási tapasztalat.

A hallgatók politikai kiábrándultsága nőtt: az eddigieknél is nagyobb arányban asszociálnak negatív fogalmakra, különösen a korrupcióra a „politika” szóról. A hagyományos bal- és jobboldali pártok nemcsak a teljes népességbeli arányukhoz képest, hanem a korábbi adatfelvételekhez képest is lényegesen rosszabbul szerepeltek az egyetemisták és a főiskolások között. Emelkedett azonban a Jobbik és az LMP támogatottsága: az előbbié országszerte, az utóbbié főleg a nagyvárosokban és Budapesten.

A pártot választani tudó hallgatók 35 százaléka a Jobbikot, 25 százaléka az LMP-t, 21 százaléka a Fideszt támogatná, míg a baloldali pártokra (MSZP, DK, Együtt, PM)együttvéve is csak 14 százalékuk voksolna – írja a jelentés. Megállapításaik szerint a Jobbik támogatóinak jelentős része férfi, alapképzésre jár, kistelepülésen él, elsőgenerációs értelmiségi, és a maga módján vallásos. Az LMP-sek jóval nagyobb arányban kerülnek ki a női, a nagyvárosi, a magasan képzett családból származó, mesterképzésre vagy doktori képzésre járó, nem vallásos hallgatók közül.

A fideszes hallgatók legkarakteresebb jellemzője a kutatás szerint a vallásosság, a jövőjükkel kapcsolatban magabiztosabbak, és sokan közülük osztatlan (jogi, orvosi) képzésre járnak. A baloldali hallgatók kevésbé vallásosak, nagyobb arányban rendelkeznek diplomás szülőkkel, többségük nő, nagyvárosi.

A társadalmi részvétel tekintetében ugyanúgy állnak az egyetemisták és főiskolások, mint két éve: 40 százalékuk egy civil-közéleti szervezethez sem kapcsolódik; aki igen az is főleg sportszervezethez (27%). Szakmai-tudományos szervezetnek 19, kulturális–hagyományőrző csoportnak 17, egyházi szervezetnek 17, hallgatóinak 14, környezetvédelminek pedig 10 százalék tagja. Tüntetésen kevesen vesznek részt, a civil–közéleti szervezeteknek történő pénzbeli adományozás viszont egyre jellemzőbb.  A tiltakozó petíciók aláírása és az aláírásgyűjtés változatlanul a legnépszerűbb részvételi formák között találhatók.