„A migráció az egyik legtermészetesebb társadalmi folyamat” – szögezte le kezdésként Melegh, hozzátéve, hogy szerinte a Duna jobban terelhető, mint a migráció. A kutató szerint Európa csak a hatvanas évektől vált általában véve „bevándorló” területté: az országok egy része eleve „bevándorló” volt, egy másik része azzá vált, egy harmadik része pedig sosem vált azzá, mindig is „kivándorló” maradt. Magyarország egy köztes pozíciót foglal el: a kilencvenes évekig pozitív volt az „egyenleg” – ekkor még kisebb volt az elvándorlás és sok külhoni magyar vándorolt be az országba.
A vándorlási egyenleg statisztikái azonban a 2000-es évek óta romlanak a növekvő elvándorlás és a stagnáló bevándorlás miatt. A tendenciát egyfajta egyenlőtlen csereként írja le a kutató: képzett emberek mennek el az országból, miközben a gazdaság egyre inkább függ a kivándoroltak hazautalt pénzétől. Az elvándorlásban főleg fiatal, aktív, felsőfokú képzettséggel rendelkezők, illetve például Németország esetében szakmunkások érintettek, akik ráadásul gyakran nem is végzettségüknek megfelelő állásokat vállalnak el külföldön.
Ezután tért át Melegh a hazánkban élő bevándorlók adataira. A népszámlálás szerint a Magyarországon élő bevándorlók iskolázottsága általában magasabb, mint a magyaroké: a magyarok 18 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, addig ez az arány például az eredetileg Afrikában születettek között 36 százalék. Az aktív, dolgozó emberek aránya is magas a bevándorlók között. A kutató szerint annak az is lehet az oka, hogy az idegenekkel ellenséges magyar munkaerőpiacon csak a legjobbak tudnak megmaradni. Melegh szerint a nálunk jelenleg élő bevándorlókért viszont hálát kell adni, hiszen képzettek és dolgoznak is. A kutató szerint a magyarok elvándorlása csak gyorsulni fog, mivel az elmúlt években kiépültek a hálózatok, ki lett taposva az ösvény.
Kováts: A ‘90-es években komolyabb menekültválság volt
Kováts András (MTA TK Kisebbségkutató Intézet) Globális krízis vagy nemzeti pánik? című előadásában azt vizsgálta, hogy az elmúlt évtizedekhez képest valóban súlyosabbá vált-e a menekültválság. Az ENSZ számai alapján nominálisan tényleg rekordot döntött a menekültek száma (ide értve az ún. „belső”, tehát határt át nem lépő menekülteket is); de a Föld népességarányának kontextusában vizsgálva a helyzetet megállapítható: a kilencvenes években arányaiban többen voltak a menekültek, mint most.