Semjén: Magyarország számára stratégiai érdek az euroatlanti integráció

Történelmi okokból és tapasztalatokból Magyarország számára stratégiai érdek az euroatlanti integráció elősegítése – emelte ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a NATO parlamenti közgyűlés 2015. évi tavaszi ülésszakának plenáris ülésén hétfőn a Parlamentben.

A kormányfő helyettese kijelentette: e kérdésben kormányokon átívelő konszenzus van, Magyarország NATO- és EU-taggá válása óta következetesen támogatja az erre irányuló szövetségi és uniós politikát. Semjén Zsolt hangsúlyozta: a régió integrációja a számunkra különösen fontos kisebbségi jogok érvényesülése szempontjából is kulcsfontosságú. Kitért arra is, az elmúlt napokban Macedóniában bekövetkezett tragikus és nyugtalanító események is igazolják, hogy a NATO térség iránti figyelme, a régióval kapcsolatos elkötelezettsége nem csökkenhet, ennek még a látszata is elkerülendő.

A miniszterelnök-helyettes szerint mindez megerősíti, hogy szükséges fenntartani a NATO bővítési perspektíváját. Felidézte, hogy az elmúlt évek NATO-csúcstalálkozói sorra hitet tettek a szövetség elkötelezettségéről a „nyitott ajtó politikájának” folytatása mellett. Az állam- és kormányfők legutóbb tavaly ősszel, Walesben erősítették meg ezt, egyúttal feladatul szabva és kilátásba helyezve, hogy a tagállamok külügyminiszterei 2015 decemberében vizsgálják meg a tagságra törekvő országok között egyértelműen élenjáró Montenegró meghívásának lehetőségét. 

Rögzítette: Magyarország Montenegrót felkészültnek tartja a tagságra. Meghívása ösztönzőleg hathat a többi aspiráns országra is, hogy mielőbb teljesíthessék a NATO-tagság feltételeit – mondta Semjén Zsolt. Szerinte ebből logikusan levezethető a magyar álláspont változatlansága, hogy a meghívásokra az egyéni érdemek és a teljesítmény alapján kerüljön sor, a felkészültebbnek ne kelljen bevárnia a kevésbé felkészültet. 

Fontosnak tartotta ugyanakkor, hogy az aspiráns országok is mielőbb előrelépjenek a meghíváshoz szükséges reformok végrehajtásában, annak érdekében hogy a szövetség tagjaivá válhassanak. Ezek az országok – Montenegró mellett – Bosznia-Hercegovina, Grúzia és Macedónia. A miniszterelnök-helyettes kitért arra, Magyarország a nemzetközi jogból fakadó alapelvnek tartja, hogy minden ország szuverén döntése az értékválasztása, saját sorsának alakítása, esetleges NATO-tagsága. Emlékeztetett arra is, hogy a múlt héten tartották a NATO-külügyminiszterek értekezletét Törökországban, ahol magyar részről – az előbb említettek jegyében – ismét felhívták a figyelmet a bővítés fontosságára. 

„Meggyőződésünk, hogy az euroatlanti integrációs perspektíva sokat hangoztatott hitelességét az idén decemberi döntés kiválóan demonstrálná minden érintett és a külvilág felé. A bővítési döntés fontos a reformelkötelezettség fenntartása érdekében is” – fogalmazott Semjén Zsolt, hozzátéve: a kérdés nem kerülhet le a szövetség napirendjéről. Hangsúlyozta: tisztában vannak azzal is, hogy a bővítést támogató tagállamoknak a konszenzusépítés, az aspiránsoknak pedig a kritériumok teljesítése terén számos tennivalójuk marad. Semjén Zsolt azt ígérte, hogy Magyarország NATO-keretben és kétoldalú alapon egyaránt továbbra is következetesen támogatja az erre irányuló erőfeszítéseket.

Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke arról beszélt, hogy 1949-ben – a szervezet megalakulásakor – a szolidaritáson alapuló kollektív védelemre a kommunizmus terjeszkedése adott okot. Napjainkban más kihívások jelentkeznek, amelyekre szintén hatékony válaszokat kell adni, de ezeknek továbbra is központi elemük a szolidaritás.

Úgy fogalmazott: a NATO sikerességének záloga napjainkban is a szolidaritás. Szolidárisnak kell lenni azokkal a tagországokkal, amelyek közvetlenül is veszélyben érzik magukat, legyen szó akár a Baltikumról, akár Lengyelországról, akár a radikálisok délkeleti előretöréséről vagy a déli és közép-európai szövetségeseknek – így Magyarországnak is kihívást jelentő – nemzetközi összefogás nélkül kezelhetetlen menekültáradatról. 

Megjegyezte: a mediterrán térség menekültügyi helyzete aggasztó, és erre a problémára is érzékenyek. Hozzátette: minden esetben a probléma forrását kell kezelni, Észak-Afrikában és a Közel-Kelet egyes részein segíteni kell a működésképtelen államokat, ez veheti elejét az Európára károsan ható gazdasági migrációnak. Egyúttal szükségesnek nevezte a részletes és körültekintő menekültügyi politika kidolgozását, végrehajtását. Jelezte: támogatják a NATO Oroszországgal kapcsolatos politikáját. 

A keleti irányból érkező fenyegetésekkel összefüggésben megerősítette a korábban elhangzottakat, hogy ezekre a szövetségnek megfelelő és határozott választ kell adnia. Magyarország szolidáris a leginkább érintett államokkal, figyelemmel követi az ukrán válságot, több formában is segítséget nyújt, támogatja Ukrajna fejlődését és demokratikus reformjait. Ennek részeként fontos a kisebbségek jogainak védelme – jelentette ki az Országgyűlés alelnöke.