A kormányfő az Országházban fogadta Maszúd Barzanit, az iraki kurdisztáni régió elnökét, majd közös sajtótájékoztatójukon kiemelte: különösen fontos e térség stabilitása, de nemcsak az ott élőknek, hanem a Nyugatnak, Európának is, és ez magyarázza az egyértelmű magyar hozzájárulást az Iszlám Állam elleni harchoz.
Orbán Viktor felidézte: a magyar parlament alig egy hónapja úgy döntött, hogy katonákat is küld abba a régióba, e művelet előkészítése zajlik, a tisztek már kinn vannak. A parlament jó döntést hozott, hiszen tenni is kell a nyugati értékekért, és „Magyarország a nyugati identitásának fontos részeként tekint” erre a küldetésre – fogalmazott. Hozzátette: azokból a katonákból állítják össze az egységeket, akik jelentkeznek a szolgálatra, és azt várják el tőlük, hogy munkájukkal elismerést vívjanak ki Magyarország iránt.
A miniszterelnök kifejtette: ahhoz, hogy az Európában egyre erőteljesebben jelentkező bevándorlási nyomást kezelni lehessen, stabilitást kell teremteni a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. Az Iszlám Állam „átfogó fenyegetést és destabilizációs tényezőt jelent”, ezért Európának támogatnia kell minden béketörekvést, amelynek célja a terrorszervezetek felszámolása – magyarázta. Megjegyezte: emellett a térség gazdasági stabilitása is fontos.
Orbán Viktor a magyar-kurd kapcsolatokat illetően emlékeztetett: tavaly novemberben egyetértési nyilatkozatot írtak alá, és megnyitották az erbíli főkonzulátust. Magyarország mindig támogatta a szunnita és a kurd közösség teljes körű bevonását a politikai párbeszédbe – emelte ki. Arról is beszélt, hogy a kurdokat mindig nagy tisztelet és megbecsülés övezte a magyarok körében, a magyar ugyanis sokat szenvedett nép, amely szimpátiával fordul a hasonlóan gyötrelmes múltú népek felé.
A miniszterelnök azt mondta: a mai világban senki sem tudja pontosan megmondani, hogy miként kell megreformálni az államokat ahhoz, hogy helytálljanak a versenyben, mennyire kell centralizáltnak, decentralizáltnak lenniük, milyen mértékű autonómiákra, központi hatalomra van szükség – ezek ma mind nyitott kérdések. Így Kurdisztán előnyt kovácsolhat abból, hogy nincs olyan történelmi állam, amely nehezítené a gyors és hatékony szervezet kialakítását – közölte.