A Welt am Sonntag szerint szerdán mutathatja be az Európai Bizottság azt a javaslatot, mely az Európai Unióba érkező menedékkérők tagállamok közötti elosztását szabályozó kvóta bevezetését javasolja. A tagállami kvótát például a GDP, az ország népessége, a munkanélküliségi ráta és a menedékjog iránti kérelmek aktuális száma alapján kellene meghatározni.
Az Európai Unióba érkező menedékkérők tagállamok közötti elosztását szabályozó kvóta bevezetését javasolja az Európai Bizottság (EB) – értesült a Welt am Sonntag című vasárnapi német lap. A brüsszeli testület szerdán mutatja be a javaslatot, amely szerint az egyes tagállamok által ellátandó menedékkérők számát – a tagállami kvótát – egyebek között a hazai össztermék (GDP), az ország népessége, a munkanélküliségi ráta és a menedékjog iránti kérelmek aktuális száma alapján kellene meghatározni.
A jelenlegi szabályok szerint a menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért és a menedékkérő ellátásáért az a tagállam felelős, amelyben a menedékkérő belépett az EU területére. Az EB javaslata szerint viszont a jövőben az a tagország lesz a felelős, ahol a menedékkérőt a kvóta alapján elhelyezik.
A rendszer azonban nem automatikusan működik majd, hanem csak egy úgynevezett vészhelyzeti mechanizmus keretében. Ennek lényege, hogy valamely tagország jelzi, hogy a menedékkérők nagy száma miatt segítségre van szüksége, mire a tagállami kormányok megvizsgálják, hogy valóban vészhelyzet állt-e elő, és közösen döntenek arról, hogy beindítsák-e a kvótarendszert – ismertette a Welt am Sonntag a bizottság elképzelését.
Az új eljárás célja annak biztosítása, hogy „valamennyi tagállam méltányos és kiegyensúlyozott módon vállaljon részt a közös erőfeszítésekből” – áll a brüsszeli testület javaslatában, amely szerint sürgősen cselekedni kell, mert egyes tagállamok menekültügyi ellátórendszere soha nem tapasztalt nyomás alá került, és nyáron várhatóan még tovább emelkedik az EU-ba érkező menedékkérők száma.
Az EB azt is javasolja, hogy az Europol és a Frontex – a közösség bűnüldöző hatósága és külső határőrizeti ügynöksége – működjön együtt a tagállami hatóságokkal az embercsempész-hálózatok elleni fellépésben, egyebek között az embercsempészek hajóinak azonosításában, követésében és megsemmisítésében, valamint az embercsempészek vagyonának felkutatásában és zárolásában. Továbbá a bizottság szerint az eddiginél határozottabban kell eljárni mindazon menedékkérőkkel szemben, akiknek a kérelmét elutasították. Ennek részeként szorosabbra kell fűzni az együttműködést azokkal az országokkal, amelyekből az elutasított menedékkérők származnak.
A javaslat szerint a nyugat-afrikai Nigerben ki kell alakítani egy menekültügyi központot, amelynek révén az EU nemzetközi szervezetekkel közösen széleskörű tájékoztató, felvilágosító munkát kezdhet. A bizottság arra számít, hogy az unió menekültügyi gyakorlatára vonatkozó ismeretek terjesztésével elérhető, hogy kevesebben kerüljenek embercsempészek kezébe, és kevesebben induljanak el életveszélyes hajókon a Földközi-tengeren az EU felé – írta a Welt am Sonntag.
A bizottság szerint a menekültügy mellett a legális bevándorlás területén is irányváltásra van szükség. Hosszabb távon ki kell alakítani a bevándorlásra jelentkező képzett munkavállalók nyilvántartási rendszerét, amelyből a munkaadók és a tagországok a gazdasági igények alapján kiválaszthatják mindazokat, akiknek lehetőséget biztosítanak a bevándorlásra – ismertette a német lap a brüsszeli elképzelést.
Stratégiai hiba a Tisza részéről Kapitány, Orbán Anita és Kármán András szerepeltetése. Nem véletlen, hogy Lázár János mondatait próbálja életben tartani az ellenzék. Trükkökkel manipulálnak a baloldali elemzők annak érdekében, hogy a Tisza fölényét kommunikálhassák.
Zelenszkij helyettese szerint Kijev „gyors ütemben” halad az uniós csatlakozáshoz szükséges előkészületekkel.
Mindenki más a béke akadálya.
Példát statuálnának Orbán Viktorral.
Egy globális atomháborút nem lehet megnyerni, ezért együttműködésre ítéltetnek a nagyhatalmak. Pátzay György írása.
Óriási adósságba verné magát az Európai Unió, ha megvalósítaná a januárban kiszivárgott tervet. Ezek alapján tíz év alatt 800 milliárd dollárt fordítanának Ukrajna újjáépítésére és így arra, hogy minél gyorsabban beléphessen a négy éve háborúzó ország az EU-ba.
Tényleg vannak olyan hülyék, akik nem félnek a háborútól és akiket nem érdekel, kinek vannak kiszolgáltatva.
A körülmények tisztázása folyamatban van.
Nyoma sem maradt a csomagoknak.
