Gulyás Gergely szólt arról is, hogy szerinte a 2002-2010 közötti időszak kormányai elárulták a rendszerváltozás értékeit, ezért 2010-re, a rendszerváltozás utáni másik kiindulási pontként lehet tekinteni. A Fidesz-KDNP-nek ezt követően, 2014-ben nemcsak azért sikerült győzelmet aratnia, mert az ellenfelek gyengék voltak, hanem azért is, mert a kormány minden támadás és elbizonytalanodás ellenére világos teljesítményt ért el – fejtette ki, kiemelve, hogy az elmúlt időszak a jogi és gazdasági keretek létrehozásával telt, a következő években pedig ezeket kell tartalommal megtölteni. Ebben a munkában pedig nagy szükség van a Nemzeti Fórum mozgósító erejére, valamint az általa képviselt értékek megjelenítésére – fűzte hozzá.
A parlament törvényalkotási bizottságának elnöke aláhúzta, az új házszabály elfogadásakor megfogadták az ellenzék túl gyors törvényhozásról szóló kritikáját, ezért ebben a ciklusban már nyugodtabb, kiszámíthatóbb országgyűlési munka következhet. Hozzátette, ezt támasztja alá, hogy míg az előző négy évben egy javaslat parlamenti elfogadása átlagosan csak 30 napig tartott, az utóbbi évben ez az idő 52 napra emelkedett és egyúttal a hibák száma is csökkent.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke, a Nemzeti Fórum elnökeként tartott éves beszámolójában emlékeztetett, szervezetük tagjai egyfajta politikai emigrációban érzik magukat, hiszen mozgalmukat a Magyar Demokrata Fórumból (MDF) törvénytelenül kizárt politikusokként hozták létre. Úgy fogalmazott, szervezetük – a korábbi MDF-hez hasonlóan – lakiteleki indíttatású és elsősorban a kiszolgáltatott, kevés információval rendelkező emberek „politikai erőforrása” kíván lenni. Az ismeretek nélküli ember ugyanis kiszolgáltatott, és így könnyen „ellenzéki ellenséges kampányok” áldozatává válhat.