Az Y-generáció nem ismeri a vállalati hűséget – Hungarian Youth to Business Forum

Kedden tartotta az AIESEC a Hungarian Youth to Business Forum című rendezvényét a Budapesti Corvinus Egyetemen. Az egész napos eseményen kerekasztal-beszélgetéseken és különböző szemináriumokon ismerkedhettek meg az érdeklődő diákok a startupok, a kis- és középvállalkozások, multinacionális cégek világával, azok vezetőivel.  Az eseményen olyan vezető nagyvállalatok képviseltették magukat, mint a Bosch, a Microsoft, a MOL, a Sony vagy a Telekom.

Az AIESEC az egyik legnagyobb ifjúsági szervezet a világon, 124 országban 2400 egyetemen van jelen, – az öregdiákjait is beleértve – több mint egymillió taggal rendelkezik. Vállalati kapcsolataiknak köszönhetően több mint 6000 gyakornoki helyet biztosítanak évente a tehetséges diákok számára. A Global Talent program keretében hozzásegítik a fiatalokat olyan értékek, kompetenciák és jártasságok megszerzéséhez, mint a globális gondolkodásmód, társadalmi felelősség, amelyekkel később vezetőként pozitív hatással lehetnek a világra. A keddi, budapesti rendezvényen mintegy 200 diák vett részt harmincnál is több országból.

Tehetség és gyakorlat

A Hungarian Youth to Business Forum középpontjában az Y-generáció vállalati szférában betöltött szerepe állt. A kérdést panelbeszélgetéseken és különböző műhelyekben (X-Sight, REED, Sony, MOL, Liferay, BP, Telekom) vitatták meg. A Balogh Ákos Gergely Mandiner-főszerkesztő vezette kerekasztalon Molnár Léna, az AIESEC vállalati kapcsolatokért felelős elnökhelyettese, Micheal Kram, a Bosch igazgatója és Antal Gábor, a TEVA európai jogtanácsosa boncolgatták az egyetemek és a tehetség viszonyát. Molnár kiemelte a gyakorlati tudás hiányát a felsőoktatásban, amelynek megszerzése kiváltképp fontos lenne a menedzsment tanulmányokban, a későbbi elhelyezkedés megkönnyítésének szempontjából. „Ma Magyarországon nem erős a tehetséggondozás az egyetemen, ezeknek a kiegészítése lehet a jó szakmai gyakorlat” – mondta Molnár Léna. Michael Kram azt emelte ki, hogy olyan gyakornoki lehetőséget érdemes a diákoknak választani, amely szorosan kapcsolódik egyetemi tanulmányaikhoz, amivel Antal Gábor is egyetértett. „A diákok számára a korai specializáció mellett jó út lehet a több tudományágat érintő tudás megszerzése is, mert ez versenyelőnyhöz juttathatja őket” – mondta Antal.

Az Y-generáció nem ismeri a vállalati hűséget

A következő beszélgetést Galambos Márton, a Forbes Magyarország főszerkesztője moderálta. „Az Y-generáció vállalatokban betöltött szerepe jelentősen eltér a X-generációhoz képest” – fejtegette Pesti Kata, a XAPT menedzsere és az AIESEC egykori alelnöke. Szerinte a fiatal generáció olykor nincs tisztában a saját képességeivel pályakezdőként, sokszor már pár hónap elteltével menedzseri pozíciókra pályázik, amelyekhez nincs megfelelő tapasztalata. Úgy látja, nehéz emiatt az Y-generációt folyamatos motiváltságban, izgalomban tartani, ezek hiányában pedig sokszor váltanak munkahelyet, a fluktuáció pedig nehézséget okoz a vállalatok számára. „Az új generációban már nincs meg az a vállalati hűség, amely egykoron tapasztalható volt” – mondta a Bosch vezérigazgatója, Javier Gonzalez Pereja, aki azt is hozzátette, hogy a fiatalok sokkal szabadabban gondolkodnak, olykor nem érzik a vállalatokban betöltött hierarchia szerepét.

Tammy Stellini, a Hays igazgatója azt hangsúlyozta, hogy a mostani helyzet nem jobb, vagy rosszabb, csupán más, és emiatt máshogyan kell megközelíteni ezt a generációt. „Nagyobb teret és figyelmet kell nekik adni, és meg kell őket hallgatni” – mondta az igazgató asszony. Az új generáció igényli, hogy minél több helyzetben kifejtse véleményét. Pereja a következő hasonlattal illusztrálta az új vezetők szerepét, különbséget téve főnök és vezető között: míg az előbbi elsőként mássza meg a hegyet, és fentről segíti a többieket, addig utóbbi alulról, szinte felfelé tolja a hegyre társait. Mindhárman egyetértettek abban, hogy ilyen vezetőkre van szükség a mai világban.