„Menekült-munkatáborok létrehozását sugallja a nemzeti konzultáció”

Február óta a statisztikák szerint már nem nagyon érkeznek koszovóiak Magyarországra: a menekültek jelentős része tényleg háború sújtotta országokból, Afganisztánból, Irakból és Szíriából jön – mondta Gyulai Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programvezetője. Hangsúlyozta: az sem igaz, hogy ezek a menekültek itt akarnának maradni. Tavaly 43 ezer menedékkérő érkezett Magyarországra, és ebből 90 százalék néhány napon belül elhagyta az országot nyugat felé – tette hozzá.

Ha bezárnánk őket tényleg, ahogy ezt a kormány hivatalos álláspontja szeretné, akkor hova tudnánk több ezer embert bezárni, mikor jelenleg négyszáz fő a menekültügyi fogdák kapacitása? – tette fel a kérdést Gyulai. Egyébként ez a kapacitás sincs jelenleg kihasználva, bármennyire is az ellenkezőjét sugallja a kormány – mondta. Gyulai azt is hazugságnak nevezte, hogy az EU-s szabályok ne tennék lehetővé a menedékkérők őrizetét: másfél év alatt több mint hétezer menedékkérő volt Magyarországon őrizetben 1-5 hónapig. 

A kormányzati propaganda azt sugallja, hogy mindenkit azonnal be kellene zárni, amíg nem lehet valahova elpaterolni. Ez azért nem működik, mert ezt sem a nemzetközi emberi jogi egyezmények, sem az uniós jog, sem a magyar alkotmány nem teszi lehetővé – hangsúlyozta Gyulai Gábor. Arra is rámutatott: a nemzeti konzultáció egyrészt azt kérdezi, hogy be kell-e zárni a menekülteket, másrészt, hogy kelljen-e dolgozniuk. Ez gyakorlatilag munkatáborokat jelent, ami megdöbbentő – összegezte. Sokszor egyébként maguk a menedékkérők lennének a legboldogabbak, ha dolgozhatnának, ezt azonban sem a magyar, sem az uniós jog nem teszi számukra lehetővé – tette hozzá a Magyar Helsinki Bizottság programvezetője.