Heisler: A holokauszt kibeszéletlensége mérgezi a lelket

Pálinkás József szerint a holokauszt emléknapja „az európai történelem magyar szégyennapja”, és el kell gondolkodni azon, milyen úton, milyen történések vezettek a szörnyűségekhez. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke erről csütörtökön Budapesten, a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján, az Uránia Nemzeti Filmszínházban tartott megemlékezésen beszélt.

Szerinte meg kell nézni, hogy elődeink a megkülönböztetéstől a gyűlölködéseken át hogyan jutottak el az ordas eszmékig, a gyilkos indulatig, a gyilkolásig, a népirtásban való közreműködésig. Szavai szerint lélekben megrendülve el kell jutni „a soha többé” érzéséig. Azt is mondta, az emléknap nemcsak emlékezés az áldozatokra, hanem üzenet is a közömbösöknek, a gyáváknak, a társutasoknak és a tetteseknek, hogy nincs feledés, a megbocsátás pedig csak az áldozatok, a meggyötörtek joga lehet.

Arra hívta fel a figyelmet: Richter Gedeon többet tett a magyar nemzetért, mint „szájhősök, önző idióták és középszerű gyávák tíz- és százezrei”. Mint mondta, a modern hazai gyógyszeripar megteremtőjének embersége, jóra használt esze, gondolkodása, kreativitása, innovációja sok ezer magyar családnak biztosított megélhetést az elmúlt 110 évben, és ebben kevesek előzhetik meg. Pálinkás József hangsúlyozta, az ipar és a szolgáltatások megváltozott környezetében a magyar kormány együtt kíván dolgozni Richter Gedeon mai követőivel, ez szavai szerint nem kis feladat lesz munkában, kreativitásban, tisztességben.

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke beszédében kiemelte: a holokauszt idején a felvilágosultnak mondott emberiség értékei omlottak össze, ami hatmillió ember elpusztításához vezetett. Nemzedékről nemzedékre el kell mondani azt a történetet, amelyet a világ holokausztként ismer - figyelmeztetett.

A Mazsihisz elnöke szólt arról is, hogy a holokauszt 70. évfordulójának a kormány egy egész emlékévet szánt. „Megrendítő kiállítások, maradandó emlékművek, értékes konferenciák, előadások és megemlékezések kövezték ki az emlékezés útját” – fogalmazott.

A Holokauszt70 kormányprogram okán szembesült az egész társadalom azzal az egyébiránt közismert ténnyel, hogy a hetven éve történteket Magyarország még nem dolgozta fel, és a sokak által emlegetett „kibeszéletlenség” a kormány programjának részleges sikertelenségéhez vezetett – mondta Heisler András, hozzátéve, talán éppen annak felismerése volt az emlékév legfontosabb tanulsága, hogy ez „a kibeszéletlenség” mérgezi a lelkeket.

Az emlékév tanulságait mindnyájunknak le kell vonni – hangsúlyozta a Mazsihisz elnöke, mert „aki nem hajlandó erre, az semmit, de semmit nem értett meg a holokausztból, és semmit nem értett meg abból, hogy a szavakkal mérgezni lehet”. Mint ahogy azt sem fogja fel, hogy a gyűlölködés milyen szívósan rombolja a társadalom önvédelmi képességét – tette hozzá. Politikai harcok és feleslegesen kiprovokált emlékezetpolitikai viták helyett „a jövőnkre, a közös jövőnkre kellene koncentrálnunk”, amiben nincs helye szélsőséges gondolkodásnak – fogalmazott.

A Mazsihisz elnöke hangsúlyozta: nyíltan antiszemita politikusokat vagy közszereplőket, írókat vagy művészeket akkor sem lehet elfogadni, ha közben ők bármilyen intellektuális értéket alkottak. Aki antiszemita nézetek vall, az kiírja magát az emberiség értékalkotó részéből – tette hozzá.

Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója köszöntötte az ünnepségen megjelent Richter Andreát, Richter Gedeon unokáját. Bogsch Erik ünnepi beszédében kiemelte: feladatuknak tekintik Richter Gedeon fantasztikus szellemiségének megőrzését és a tragikusan megszakadt életpályájának megfelelő folytatását.

Mint mondta, Richter Gedeon öröksége a függetlenségre alapuló hosszú távú stratégia, a nemzetközi szinten gondolkodás, az etikus üzleti magatartás és a társadalmi szerepvállalás, ezeket szem előtt tartva tudják Richter Gedeon szellemiségét továbbvinni, ami a társaság valamennyi munkavállalójának fontos.

A Dohány utcai zsinagógánál csütörtök délután tartanak megemlékezést

A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján, április 16-án, csütörtökön a fővárosi Dohány utcai zsinagógánál délután tartanak megemlékezést, emiatt szerda éjféltől parkolási tilalom lesz érvényben – közölte a Honvédelmi Minisztérium Nemzeti Rendezvényszervező Hivatal (HM NRH) szerdán az MTI-vel. A Dohány utcai zsinagóga melletti Emanuel-emlékfánál főhajtással, kövek elhelyezésével és imával emlékeznek a vészkorszak áldozataira.

A HM NRH közleménye szerint a Dohány utcai zsinagógánál délután tartandó megemlékezés zavartalan lebonyolítása érdekében szerda éjféltől csütörtök éjfélig tilos lesz megállni a Wesselényi utca mindkét oldalán a Dohány utca és a Síp utca között, továbbá a Rumbach Sebestyén utca mindkét oldalán a Wesselényi utca és a Dob utca között. Útlezárásra vagy a forgalom elterelésére nem kell számítani – írta a HM NRH.

Az Országgyűlés 2000. évi döntése értelmében 2001 óta minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása. A megemlékezést kezdeményező Pokorni Zoltán akkori oktatási miniszter a budapesti gettó felszabadításának 55. évfordulóján, 2000. január 18-án javasolta, hogy a középiskolákban minden évben április 16-án emlékezzenek meg a holokausztról.

A csütörtöki emléknapon országszerte mécsesek gyújtásával, visszaemlékezésekkel, filmvetítésekkel tisztelegnek az áldozatok emléke előtt. A központi rendezvények keretében a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban csütörtök délelőtt Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke, Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke és Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója mond beszédet, majd a Nem tűntem el – Richter Gedeon című filmet vetítik.