A valódi szimbólum a Quaestor, illetve maga az egész megmagyarázhatatlan Quaestor-ügy. Nem azért, mert nem történhetett volna meg bármelyik másik kormányzati időszakban.
„A tévé azonban, ezt mára be kellett látni, csupán mellékszál, apró mozaik a jelképkockák futballpályányi felületén. A valódi szimbólum a Quaestor, illetve maga az egész megmagyarázhatatlan Quaestor-ügy. Nem azért, mert nem történhetett volna meg bármelyik másik kormányzati időszakban, hanem éppen azért, mert bármelyikben megtörténhetett volna. A kétszeres kétharmad, az alkotmány és a pénzügyi szabályozás teljes átírása, az Alkotmánybíróság eltiltása a gazdasági jogszabályok felülbírálásától, a pénzügyi felügyelet átszervezése, az MNB teljhatalma, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok kézivezérlése, az ügyészség fideszesítése, a pénzügyi szektor térdre kényszerítése és évek óta tartó csuklóztatása ellenére pontosan ugyanúgy zajlott minden, ahogy korábban, más kormányok idején a Kulcsár-, a Tocsik-, a Postabank VIP-lista ügyekben: a politika gyanús üzletemberekkel és fajsúlyos bűnözőkkel üzletelt, a kár végső soron közössé vált, de a haszon privát, a kormányzat pedig soha semmiért sem felelős.
Pedig történhetett volna másképp is. Mert vajon mi akadályozta Matolcsy szuper MNB-jét, hogy feltűnjön neki: legalább 150 milliárd forintnyival több kötvény van kint a piacon, mint amennyinek a kibocsátására engedélyt adtak? Vagy mi gátolta meg a kormányt abban, hogy olyan törvényt alkosson, amelynek nyomán a százmilliárdokat forgató brókervállalkozások pénzügyei is legalább annyira követhetővé válnának, mint az online pénztárgéppel vegzált sarki fűszeresé?”