Lázár a Sorsok Házáról: Nincs szükség botrányra

Lázár János a Parlamentben újságíróknak kifejtette: tájékoztatta a kerekasztal résztvevőit, hogy a kormány minden érintett szervezetnek és a szakma képviselőinek is megküldte véleményezésre a Sorsok Háza előzetes koncepcióját. A miniszter az emlékhely megnyitásának lehetséges időpontjáról nem tudott nyilatkozni, de annyit megjegyzett, hogy vannak országok, ahol hasonlóan szenzitív témájú múzeumokhoz többévnyi egyeztetésre volt szükség. Többször is hangsúlyozta a konzultációk fontosságát, valamint azt, hogy csak konszenzusos megoldás születhet. „A magyarországi zsidó közösség véleménye, szempontjai és támogatása nélkül ezt az emlékhelyet, oktatási központot, múzeumot nem lehet létrehozni” – jelentette ki.

Szerinte egyébként a vitákat nem elfojtani, hanem lefolytatni kell, remélve a mihamarabbi egyetértést. Arra a kérdésre, hogy Schmidt Mária – a Sorsok Háza megvalósításával megbízott Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatója – nem lesz-e bevonva e vitába, Lázár János azt válaszolta: „készen állunk az együttműködésre, mint ahogy mindig”. Hozzátette, a közalapítványnak a kormány feladatul szabta a koncepció elkészítését. Az ügy előzménye, hogy Schmidt Mária a napokban úgy nyilatkozott: megszűnt a Sorsok Házáról szóló kommunikáció a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel, amióta Lázár János maga mellé vette főtanácsadónak Zoltai Gusztávot, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) korábbi ügyvezető igazgatóját.

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület által a holokauszt 75. évfordulójára, 2019-re javasolt központi budapesti holokauszt-emlékműről a Miniszterelnökség vezetője a kerekasztal után azt közölte: ezt a zsidó szervezetek belső egyeztetésen vitatják majd meg, így „ehhez a kormánynak nincs viszonya jelen pillanatban”. Arról is tájékoztatott, hogy a tanácskozáson szó volt a magyarországi zsidó szervezetek működésének biztonsági helyzetéről is, tekintettel a januári párizsi merényletekre. Emellett megtárgyalták azt is, hogy március 9-étől Magyarország tölti be a Nemzetközi Holokauszt Emlékezet Szövetség (IHRA) soros elnöki tisztjét.

Heisler András, a Mazsihisz elnöke a kerekasztal után azt mondta: „a Sorsok Háza problematikája pillanatnyilag nem a mi térfelünkön pattog, a kormánynak kell megoldani olyan kérdéseket, amelyekben mi nem vagyunk kompetensek”. A magyarországi zsidó intézmények biztonsági kérdéséről szólva kifejtette: az európai folyamatok, a terrorizmussal kapcsolatos fejlemények indokolták, hogy erre külön figyelmet fordítsanak. A tanácskozáson prezentációt tartottak a témában, a Belügyminisztérium pedig teljes együttműködési készségéről biztosította a résztvevőket – mondta. Az IHRA-elnökséggel kapcsolatban azt kérték – folytatta –, hogy ha zsidó kérdésekben programokat szerveznek, akkor azokba a zsidó szervezeteket is igyekezzenek bevonni. A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület által javasolt emlékmű ügyében Heisler András megerősítette, abban maradtak, hogy a zsidó szervezetek egymás között tisztázzák majd, pontosan hogyan kívánnak megemlékezni a holokauszt 75. évfordulójáról.