L. Simon: Gyűlölet helyett szeretetre fordul a figyelem

A Páneurópai Piknik Emlékhely elismeréséről, a vasárnapi pihenőnapról, a Malév-ügyről és a brókerbotrányról szóltak a napirend előtti felszólalások az Országgyűlés hétfői ülésén.

A KDNP-s Firtl Mátyás hétfői napirend előtti felszólalásában arról számolt be, hogy Magyarországon elsőként kapott Európai Örökség címet a Páneurópai Piknik Emlékhely. Emlékeztetett az 1989-ben rendezett, történelmi jelentőségű eseményre, amely más történésekkel együtt a berlini fal leomlásához vezetett. L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára válaszában elmondta: a címet az a helyszín nyerheti el, amely bizonyítottan hozzájárult az európai szellemiség építéséhez. Ennek az elvárásnak a páneurópai mozgalom oktatási és ifjúsági rendezvényeknek is helyet adó emblematikus helyszíne messze megfelel – hangsúlyozta.    

A szocialista Lukács Zoltán a vasárnapi zárva tartásról szólva beszélt egy 2011-ben készített hatástanulmányról, amely szerint mintegy 20 ezren veszíthetik el az állásukat, a költségvetés pedig mintegy 50 milliárd forintot bukhat. Szólt a Quaestor vezetőjének „eltűnéséről” is és választ várt arra: voltak-e a kormányoldalon olyan szereplők, akik bennfentes információkkal rendelkeztek, és Tarsoly Csaba vajon ennek bizonyítékait tünteti-e most el. L. Simon László kijelentette: az emberek többsége egyetért azzal, hogy vasárnap a családjával lehet, és a gyűlölet helyett a szeretetre fordíthatja a figyelmét. A magyar kisvállalkozások érdekét is szolgálja a törvény – jelentette ki –, hiszen ezek eddig versenyhátrányban voltak a külföldi nagy cégekkel szemben. Úgy fogalmazott: a szocialista pártot a gyűlölet tartja össze, és nem a szeretet vagy az együttérzés hajtja a politikáját.

Az LMP-s Schiffer András a Malév-ügyről szólva sorolta kérdéseit, amelyekre – mint mondta – három éve nem kapnak választ: miért öntöttek tízmilliárdokat még 2011-ben is a nemzeti légitársaságba, amikor tudható volt, hogy az Európai Bizottság ezt tiltani fogja. Az uniós tiltó döntés után miért folyt tovább a repülőjegy-értékesítés, amellyel 35 milliárd forintnyi utaskárt okoztak? Miért kellett elveszniük a társaság milliárdos vagyoni értékű jogainak, és miért nem kért a kormány már 2011 végén csődvédelmet? – sorolta kérdéseirt. Úgy értékelte, két szereplő járt jól a Malév csődjével, a WizzAir és Varga Jenő, a társaság felszámolója, mert szerinte „irányított felszámolás zajlott”. 

Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára kijelentette: uniós csatlakozási kötelezettség volt a Malév „feldarabolása”, és már akkor látható volt, hogy a légitársaság egyedül, a reptér és a légtérirányítás nélkül képtelen lesz megállni a lábán. Emlékeztetett arra is, hogy az első Orbán-kormány az olasz, míg az azt követő szocialista kabinetek orosz együttműködésre törekedtek. Szólt arról is: az újabb Orbán-kormány célja végig az volt, hogy a légitársaságot átmentse egy másikba, ezért következett be mindaz, amit most az ellenzéki politikus a kormány „szemére hány”.

A jobbikos Vona Gábor azt kérdezte, miért nem történt még meg a Quaestor-vezetők letartóztatása. Arra kérte a Fidesz frakcióvezetőjét: politikusokra is terjessze ki, hogy vagyonukkal feleljenek az általuk okozott károkért, és családtagjaik vagyonnyilatkozatát is hozzák nyilvánosságra. Felvetette, hogy a politika részt vállalt a súlyos társadalmi károkozásban, szerinte a Fidesz és az MSZP „koalíciós botrányáról” van szó. 

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára kijelentette: bizonyíték van arra, hogy az MSZP-kormányok idején megpróbálták takargatni a Buda-Cash ügyeit. Foglalkozni kell azzal is, hogy a botrányok okozói hogyan számolnak el tetteikkel – fűzte hozzá. A kormány feladatai közé sorolta a kártalanítást, és annak eldöntését, kiket segítsen a betétvédelmi alap. Azon önkormányzatok működését is biztosítani kell, amelyek a becsődölt bankokban helyeztek el közpénzt – hangsúlyozta. 

A fideszes Rogán Antal kijelentette: a bankok után végig kell vinni a brókerek elszámoltatását is. Közölte, az Országgyűlésnek olyan törvényt kell alkotnia, amely a cégek teljes cégcsoportjának vagyonát zárolja, és amely világossá teszi, hogy a botrányok felelősei a magánvagyonukkal is felelnek a döntéseikért. Nem szabad teret adni a vagyonmentési kísérleteknek – jelentette ki – ezért semmisnek kell tekinteni az ezt célzó szerződéseket is . A folyamatban lévő eljárásokra is vonatkoznia kell a sürgősséggel megalkotandó törvénynek, amelyet akár a jövő héten elfogadhat a Ház – hangoztatta a frakcióvezető, aki ehhez kérte a parlament támogatását. 

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára úgy válaszolt: a kormány a törvényjavaslat céljaival egyetért, az eljárási törvény azonnali hatályba léptetésének pedig nincs alkotmányos akadálya. A kabinet a következő lépésben is partner – folytatta –, a hosszú távú ellenőrzési szabályok szigorítására is szükség van. Rámutatott a büntetőeljárási törvény hiányosságaira, az ugyanis jelenleg csak az ingatlanok esetében teszi lehetővé az azonnali zár alá vételt, mint mondta, más vagyontárgyaknál mérlegelést ír elő a jogszabály. 

A napirend előtti felszólalásokat követően az LMP-s Schiffer András ügyrendben kért szót, mert szerinte a három ellenzéki felszólaló nem kapott érdemi választ a feltett kérdéseire. Az ülésen elnöklő Hiller István (MSZP) a véleményt elsősorban politikainak és nem ügyrendinek értékelte, de mint mondta, a képviselőnek joga van a házbizottság előtt felvetni a problémát.