Szél Bernadett úgy értékelte: azzal, hogy minden titkos, nem lehet megálljt parancsolni a korrupciónak. Az ellenzéki párt Áder János köztársasági elnökhöz, az Alkotmánybírósághoz és az ombudsmanhoz fordul, a Nemzeti Adatvédelmi Hatóságot pedig arra kéri, hogy indítson vizsgálatot az információszabadság korlátozása miatt.
Az Együtt szintén Áderhez fordul a megszavazott törvény miatt, mert alaptörvény-ellenesnek tartják a harmincéves titkosítást. Szelényi Zsuzsanna emlékeztetett arra, hogy pártjuk már hétfőn arra kérte Áder János köztársasági elnököt, ne írja alá a törvényt, hanem forduljon az Alkotmánybírósághoz és kérjen a testülettől előzetes normakontrollt. Hangsúlyozta, hogy a magyar állampolgároknak joguk van tudni, mire költik a pénzüket. Kiemelte, hogy rendelkezésre állnak azok a törvények, amelyek alapján a beruházás biztonságpolitikai szempontból fontos részleteket titokban lehetne tartani.
Véleménye szerint a titkosítás oka „egy hatalmas korrupciós kockázat”, ugyanis a szakértők szerint egy ilyen volumenű beruházás során „a jelenlegi szokások szerint” akár 500 milliárd forintot is el lehet lopni.