Az LMP Áderhez és az Ab-hoz fordul a paksi iratok titkosítása miatt

Az LMP triplán törvényellenesnek tartja a paksi beruházással kapcsolatos titkosítást, ezért az államfőhöz, az Alkotmánybírósághoz és az ombudsmanhoz fordul. Szél Bernadett, az ellenzéki párt társelnöke keddi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az aznap elfogadott törvény sérti a környezeti adatok nyilvánosságáról szóló egyezményt, az alaptörvényt és infotörvény-ellenes.

Megjegyezte: azon képviselők nagy része, akik megszavazták a törvényt, már lesz aktív képviselő 30 év múlva, amikor megtudhatók a részletek. Az LMP-s országgyűlési képviselő álláspontja szerint nem igaz az a kormányzati kommunikáció, miszerint európai norma a titkosítás. Francia, finn és brit példát hozott arra, hogy másutt alapvető kérdésekre nyilvános adatok állnak rendelkezésre.

Szél Bernadett úgy értékelte: azzal, hogy minden titkos, nem lehet megálljt parancsolni a korrupciónak. Az ellenzéki párt Áder János köztársasági elnökhöz, az Alkotmánybírósághoz és az ombudsmanhoz fordul, a Nemzeti Adatvédelmi Hatóságot pedig arra kéri, hogy indítson vizsgálatot az információszabadság korlátozása miatt.

Az Együtt szintén Áderhez fordul a megszavazott törvény miatt, mert alaptörvény-ellenesnek tartják a harmincéves titkosítást. Szelényi Zsuzsanna emlékeztetett arra, hogy pártjuk már hétfőn arra kérte Áder János köztársasági elnököt, ne írja alá a törvényt, hanem forduljon az Alkotmánybírósághoz és kérjen a testülettől előzetes normakontrollt. Hangsúlyozta, hogy a magyar állampolgároknak joguk van tudni, mire költik a pénzüket. Kiemelte, hogy rendelkezésre állnak azok a törvények, amelyek alapján a beruházás biztonságpolitikai szempontból fontos részleteket titokban lehetne tartani.

Véleménye szerint a titkosítás oka „egy hatalmas korrupciós kockázat”, ugyanis a szakértők szerint egy ilyen volumenű beruházás során „a jelenlegi szokások szerint” akár 500 milliárd forintot is el lehet lopni.

A projekt semmilyen szempontból nem indokolt, arra az országnak ebben a formában nincs szüksége – közölte a beruházás leállítását sürgető képviselő. Az Országgyűlés kedden a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos változtatásokat fogadott el, amelyek egyike kimondja, hogy a beruházás végrehajtásával megbízott orosz és magyar szervezetek és alvállalkozóik által kötött szerződésekben szereplő üzleti és műszaki adatok, valamint a megvalósítási megállapodások és az egyezmény előkészítésével kapcsolatos, a döntéseket megalapozó adatok a keletkezésüktől számított harminc évig közérdekű adatként nem ismerhetők meg.

Szelényi Zsuzsanna a sajtótájékoztatón arra is kitért, hogy a parlament kedden leszavazta az általa benyújtott, az Isztambuli Egyezmény elfogadásáról szóló határozati javaslatot. Szavai szerint így magyar nők és gyermekek százezrei nem kaphatnak megfelelő védelmet a családon belüli erőszakkal szemben.