Az 1910-ben 98%-ban magyar többségű városba nagyon sok szlovák települt be, de a városnak még mindig magyar jellege van, a lakosság 70%-a magyar. Sajnos a magyarság szimbolikus megalázása, hogy a települést 1948-ban az ott soha nem járt, 1848-ban magyarellenes felkelést szervező Ludovit Stúrról nevezték el a szlovák hatóságok, az eredeti történelmi név visszaállítását pedig a lakosság 1991-ben kifejezett egyértelmű akarata (87%) ellenére kormányzati szinten megakadályozták. Erről nem szólnak cikkek a nyugati sajtóban, pedig az ügy máig a demokrácia és a nemzeti egyenlőség megcsúfolása, Szlovákia egyik szégyene a magyarságot illetően − a sok közül. Hivatalosan egyébként nem is a magyar, hanem a szlovák névváltozatot, a "Parkan" formát kérték elfogadásra.
Párkány elsősorban a Vadas termálfürdőről és a Duna fölé magasodó esztegomi Bazilika elképesztően szép panorámájáról híres, amit a nemrég kiépített korzóról lehet megcsodálni. A kilencvenes évekhez képest, amikor Párkány Esztergom olcsóbb és kicsit „üvegtigrises” alternatívája volt egy sörre vagy egy ebédre, sokat javult a szolgáltatások minősége. Ez igaz a városképre is, főleg amióta a belvárost felújították.
Béla kastélya
Akit inkább a vidék érdekel, annak érdemes ellátogatnia a magyar lakosságát megőrzött kis faluba, Bélára és megtekinteni az itteni nemesi kastélyt. A régi, a csehszlovák hatóságok által 1945-ben elűzött tulajdonosok a pár évvel ezelőtti romhalmazból egy első osztályú szállodát és konferenciaközpontot hoztak létre benne, nem megtagadva a magyar történelmi gyökereket. Nem olcsó, de akciósan 70 euróból is ki lehet fogni egy gyönyörű, márványfürdőszobás szobát, a borospincében pedig a Felvidék legjobb borait kóstolhatja meg az ember. A személyzet többsége tapasztalataink szerint magyar és rendkívül udvarias, az ember tényleg főúrnak érezheti magát a történelmi falak között.
Tovább északra haladva ott van Bény, régi avar sáncaival és jellegzetes templomával, tőle nem messze pedig a már említett Oroszka. Oroszkán, ha a cukorgyár meglehetősen lestrapált épületeit figyelmen kívül hagyjuk, a helyi hadtörténeti múzeum jelent érdekes látnivalót. A térségben folyt 1945 februárjában a garami páncéloscsata, a második világháború egyik utolsó jelentősebb ütközete magyar területen, jelentős magyar részvétellel. A német-magyar győzelmet hozó művelet a pár héttel későbbi dunántúli Tavaszi Ébredés offenzívát alapozta meg, de a háború ezen szakaszában nem hozhatott mást, mint értelmetlen pusztulást a vidékre.