Nincs egyetértés a pártok között bevándorlás-ügyben

A bevándorlásról szóló parlamenti vitanapon Kósa Lajos, a Fidesz vezérszónoka azt mondta: sikeres, integrációs modellt felmutatni tudó uniós tagállam nincs, nem tudnak példát mutatni. Magyarország sokáig úgy szemlélte a helyzetet, hogy nem volt érintett, a menekültek száma elhanyagolható mértékű volt – tette hozzá. A kormánypárti politikus felidézte, hogy az unió kifogásai miatt 2012 első harmadában el kellett törölni az idegenrendészeti őrizetbe vétel intézményét, és azóta rohamosan nő a menekültek száma. 

Ezeknek az embereknek a kérelme döntő többségében nem jogos – jegyezte meg, hozzátéve: az idén érkezett több mint 26 ezer menedéket kérőből több mint 22 ezer Albániából jött. A probléma Magyarországot terheli, az eljárást itt kell lefolytatni a szabályok szerint, és már több mint 100 ezer ember van, akit előbb-utóbb ide fognak visszaküldeni. Magyarország ma a második tranzitország Európában az olaszok után a menekültek számát tekintve. Ha valaki erre azt mondja, ezzel nem kell foglalkozni, súlyosan téved, és homokba dugja a fejét - jelentette ki Kósa Lajos, utalva arra, hogy Magyarország napi 4600 forintot fordít egy menekültre. Kijelentette: kezdeményezni kell az unió politikájának megváltoztatását. Azt kérte, a képviselők segítsenek a közös megoldás megtalálásában, mert nemzeti álláspontot kell kialakítani, és azt kell képviselni az unió különböző fórumain.

Rogán Antal, a kormánypárt másik vezérszónoka kiemelte: ha visszatérnek a 2012 előtti szabályokhoz, és az illegális bevándorlókat őrizetbe veszik, kötelezettségszegési eljárással kell szembenézni Magyarországnak. Hozzátette: ezzel tisztában vannak, de nincs idő megvárni, amíg az unió a vonatkozó joganyagot átalakítja. Amire ez megváltozna, Magyarország lehetetlen helyzetbe kerülne – tette hozzá. Szükség van a parlament és a magyar választók minél szélesebb felhatalmazására, ezért indították el a nemzeti konzultációt – jelezte Rogán Antal. Szerinte a korábbi rendszer hatékony, sikeres volt, távol tartotta a bevándorlókat, és nem került sokba az országnak. A vitanap céljaként jelölte meg, hogy minden frakció tegye nyilvánossá, támogatja-e a megélhetési bevándorlást, vagy ellenzi, illetve azt, hogy kormány szigorító intézkedéseket hozzon, és ismét bevezesse az idegenrendészeti őrizetbe vételt.      

MSZP: Új ellenségkép kialakítása a cél

Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka kiemelte: minden ésszerű szakmai javaslatról készek tárgyalni, amely a magyar emberek biztonságát erősíti, és a menedékjogot kérőket emberként kezeli, humánus és tisztességes elbánást biztosít. Közölte: ha valóban szükséges a vonatkozó törvények módosítása, akkor konstruktív partnerek lesznek, de a leghatározottabban fellépnek, ha a most tapasztalt menekülthullámot a Fidesz hisztériakeltésre, az idegengyűlölet szítására kívánja felhasználni. A politikus hozzátette: szerinte utóbbinak lehetnek tanúi. A cél egy új ellenségkép kialakítása, amellyel ismét gyanakvást és félelmet lehet kelteni – hangoztatta Harangozó Tamás. Úgy fogalmazott: „amit a Fidesz előad, az a legsötétebb, legaljasabb politikai propaganda, gátlástalan manipuláció, amelynek során a valós adatokat, féligazságokon alapuló közhiedelmekkel és nyilvánvaló otromba hazugságokkal mossák össze”. A kormányfő az emberek legösztönösebb félelmeinek felerősítéséből kíván politikai tőkét kovácsolni, miközben közel félmillióan hagyták el az országot megélhetési okokból – jelentette ki. 

Hozzátette: tény, hogy az elmúlt két évben drámaian nőtt a menekültek száma, és a kérelmezők elenyésző hányada kap menekültstátuszt, és jelentős részük még az eljárás vége előtt eltűnik a hatóságok elől. Elengedhetetlen a menekültügyi eljárások menetének és a közreműködő szervezetek felülvizsgálata, és át kell gondolni az unió tagállamai közötti tehermegosztást, de hazug manipuláció a menekültek ügyét összekeverni a gazdasági bevándorlással – mondta Harangozó Tamás. Megjegyezte: annak, aki azért hagyja el otthonát, hogy az unióban vállaljon munkát, esze ágában sincs Magyarországra jönni. A szocialista politikus arra is kíváncsi volt: hogyan tűnhet el az eljárás során a kérelmezők többsége, amikor engedély nélkül a befogadó állomást sem hagyhatnák el, miért nem képesek a határon elfogni az illegális határátlépőket és azok hogyan jutnak át tömegével a határon. A kormány nem képes kezelni a menekülthullámot, vagy nem is akarja – mondta Harangozó Tamás, megjegyezve: a hatályos eljárás szerint is őrizetbe lehet venni a menedékkérőt, ha az eljárást akadályozza, vagy alapos okkal tartani kell a szökéstől. Az automatikus őrizetbe vétel nemcsak embertelen, de rendkívül drága, haszontalan és hosszú távon az emberek biztonságát is aláássa. A nemzeti konzultációkra fordítandó százmilliókat a helyzet kezelésére kellene fordítani – jelentette ki.

A KDNP szigorúan szabályozná a kérdést

Firtl Mátyás, a KDNP vezérszónoka idézte II. János Pál pápa 2001-ben elmondott szavait, amelyek szerint az egyház minden ember számára elismeri azt a jogot, hogy elhagyja hazáját, az egyes államoknak azonban joguk van ahhoz, hogy szabályozzák a migráció mértékét, és hogy védjék saját határaikat. A képviselő elsorolta, hogy 2012-ben 2150-an, 2013-ban 18 900-an, 2014-ben 42 700-an próbáltak illegálisan bejutni Magyarországra és ez a szám idén már meghaladja a 26 ezret. A menekültáradat az 1990-es években, a balkáni háború idején kezdődött és azt a problémát Magyarország tisztességgel kezelte – utalt vissza. Jelenleg Magyarországra sokaknak csak tranzitország, mert az érkezők többsége nyugatabbra akar eljutni – folytatta. Miután viszont Nyugaton nem kapnak menekültstátuszt, ezért visszakerülnek Magyarországra, így itt kell lefolytatni az eljárásokat, amelyek végén ki lehet őket toloncolni – közölte.

A kereszténydemokrata politikus kijelentette, hogy Európa jogilag túl könnyen kezeli a menekültkérdést, elsiklik a zöldhatáron való átlépés jogsérelme felett, a szabályozás fellazításával viszont olyan migrációs nyomást szabadít magára, amit elsősorban Magyarország szenved el – fogalmazott. Azt is hangsúlyozta, hogy a felpuhított rendszeren mindenképpen szigorítani kell, ezért olyan törvényt kell hozni, amelynek alapján a lehető legrövidebb időn belül kitoloncolhatják az érkezőket, annak érdekében, hogy az ország ne váljon menekülttáborrá. A nagyfokú migráció biztonsági és egészségügyi kockázatokat is magában hordoz – tette hozzá.

A Jobbik a bűnözőktől tart

Z. Kárpát Dániel a Jobbik vezérszónoka arról beszélt, hogy az „úgynevezett menekültek” között számtalan bűnöző lép be az országba, a menekültszállók azonosíthatatlan elemekkel vannak tele. A politikus közölte: a Jobbik azt szeretné, hogy állítsák vissza a határőrséget, lakott területeken belül pedig ne legyenek részben vagy egészben nyitott menekültszállók. Feltette a kérdést, hogy a kormányzat a tervezett szigorítások ügyében leült-e már az EU illetékes szerveivel, ugyanis a javasolt változtatások egy része a hatályos uniós szabályokba ütközik. Hangsúlyozta, hogy amióta először elhangzott a szigorításról szóló miniszterelnöki nyilatkozat, körülbelül 15 ezer illegális határsértő érkezett Magyarországra, úgy, hogy ez ellen semmilyen hivatalos intézkedés nem történt. A képviselő mindenkit óvott attól, hogy megpróbáljon egyenlőségjelet tenni az '56-os menekültek, a kárpátaljai magyarok, a valóban politikai menekültek és a bűnözők közé. Leszögezte, hogy akit valódi üldöztetés ér, azt valóban meg kell védeni.

LMP: Összekeverik a terrorizmust a bevándorlással

Schiffer András, az LMP vezérszónoka arról beszélt, hogy januárban, a Charlie Hebdo elleni merényletet követően a kormányzat még a terrorizmus elleni nemzeti stratégiáról akart egyeztetni. Az elmúlt hetekben viszont már nem egy nemzeti terrorizmusellenes stratégiáról beszélnek, ugyanis „lazán, gátlástalanul” összekeverték a terrorizmust a bevándorlással, a bevándorlókat, a menekültekkel – folytatta. Érdekesnek nevezte, hogy a bevándorlók problémája nem létezett a merénylet előtt, most viszont „ez csúszott fel a Fidesz kommunikáció élére”. Hangsúlyozta, hogy a kormánypárti politikusok által most közölt számadatok már a merénylet előtt is ismertek voltak. Szavai szerint ez arra bizonyíték, hogy szavazatszerző szándék és gátlástalanság vezeti a kormánypártokat.

Hangsúlyozta, hogy egy felelős Országgyűlésnek foglalkozni kellene azzal, hogy Bosznia-Hercegovinában már működnek kiképzőtáborok, egyes információk alapján pedig a radikális balkáni vahabita csoportok Bécs mellett Budapesten is létre kívánnak hozni egy központot. Kiemelte, meg kell különböztetni a menekültet, az oltalmazottat és a menedékest. Egyúttal felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt 15-20 évben Magyarországon letelepedett bevándorlók foglalkoztatási, aktivitási rátája magasabb a magyar átlagnál, köreikben alacsonyabb a munkanélküliség és több társadalombiztosítást, több adót fizetnek. Arra mutatott rá, hogy Magyarországra érkezők közül az uniós átlag töredéke részesül pozitív elbírálásban. Szerinte nem létezik az az „invázió”, amelyről a kormány beszél. Szerinte a kormányoldal folyamatosan csúsztat, tudatosan összekeverve a menekülteket az illegális bevándorlókkal. Úgy ítélte meg: amíg az uniónak nincs válasza a globális egyensúlytalanságra, a probléma újra fog termelődni.